Feloldódó nyugalom

Egyre többen adtak hangot aggodalmuknak a legutóbbi meleg hetekben, hogy ami jó nekünk, mert kevesebbet kell fűteni, az nem kedvez a növényeknek odakint. Egyesek azzal riogatnak, hogy baj lesz, mert a növények túl korán ébredtek fel téli álmukból – mások szerint viszont nem kell aggódni, a többség még mélynyugalmi állapotban marad. De mi is ez a fogalom, pontosabban biológiai jelenség?

A mélynyugalmi állapot a mi éghajlatunkon élő növényekre jellemző, azonban nem mindegyiknél egyforma a hossza, az intenzitása. Ezért hát az említettek szerint mindenkinek igaza van: akadtak növények, amelyek túlléptek a mélynyugalmi állapoton, s vannak, melyek még nem. Az utóbbiak jártak jól: a most érkezett – és még várhatóan e télen továbbra is érkező – fagyos hideg őket nem károsítja. Amelyek viszont már túlkerültek ezen a biológiai fázison, azaz feloldódó mélynyugalmi állapotban vagy éppen már azon is túl vannak, bizony, fagykárt szenvedhetnek. Ugyanis a mélynyugalmi állapot eléréséhez és fenntartásához, illetve megszűnéséhez az egyes fajoknak, illetve azon belül még a fajtáknak is különböző mennyiségű hideg szükséges.

A növénytan tudorai szerint a mélynyugalom feloldásához a téli 0 és 10 fok körüli hőösszegek, vagyis e hőmérsékleti tartományba sorolható órák összessége kell. Az egyes fajok, fajták eltérő óraszámra tartanak igényt: így van, amelyiknek elég az 1000 óra alatti, s akad, melynek ennek akár a többszöröse. Nem véletlenül tapasztaljuk, hogy a mandula, kajszi, őszibarack vagy a bogyós gyümölcseink többsége igen korán kezd rügyezni. Szinte el sem olvad még a hó, ezeket máris permetezhetjük a feltétlenül szükséges tavaszi lemosószerekkel. Sokan e növények esetében el is késnek a beavatkozással. A későn rügyező és virágzó növények, fajták számára pedig sokkalta több melegebb óra kell, hogy bennük a biológiai ébredést jelentő folyamatok elinduljanak. Így ezekben a vesszőkben, ágakban, illetve a hajtás és a rügyek között is később indul el a nedvkeringés, a szövetosztódást és -szaporodást segítő biokémiai folyamat. Amelyeknél korai az ébredés, ott most azért alakulhat ki veszély, mert e folyamatok elindultak, még ha csak az elején tartanak is. Nem véletlen, hogy sok esetben azt láttuk, mintha már duzzadna a rügy egyes bokrokon, fákon. Ilyet tapasztaltunk a korai virágzású aranyvesszőn, az orgonán, de az őszibarack egyes fajtáinak rügyei is mintha „kiszőrösödtek” volna, sőt már egyes meggyfajták rügye is hasonlóképpen éledezne.

A most jött mérsékelt – legfeljebb mínusz 5 fokos hideg – még nem tesz nagy károkat. A következő 10 napban sem várható nagyobb lehűlés. Hogy aztán később mi lesz, azt a meteorológusok sem képesek előre megmondani. Azaz február még tartogathat meglepetést, de hogy melyik fánk, bokrunk milyen mértékben sérült, azt igazából csak a tavasz eleje mutathatja meg. Ezért nem érdemes korán metszeni, várjunk vele, amikor az első külső jelek alapján megítélhetjük, vajon mennyi az egészséges ág a fáinkon és hány sérült. Ehhez mérten kell majd elvégezni a megszokott vagy a gyérebb metszést, amivel erre az évre a megfelelő virágmennyiséget garantálhatjuk a növényeinknek és persze magunknak.