Borával hódít a zenit

Évtizedeken át alig hallatott magáról a zenit szőlőfajtánk, pedig már 1951-ben megszületett az ezerjó és az osztrák bouvier keresztezéséből (a pécsi Király Ferenc munkájának eredményeként), s 1976-ban kapott állami elismerést.

Zöld FöldValló László2018. 02. 28. szerda2018. 02. 28.
Borával hódít a zenit

Napjainkban csak alig 600 hektáron termesztik, ám népszerűsége egyre nő, amiben oroszlánrésze van a jelenlegi ízlésnek, ami a könnyedebb, illatos-zamatos és harmonikus boroknak kedvez. Másfelől jó termesztési tulajdonságai, megbízható termőképessége is ráirányítják a figyelmet. A zenit nagy, sötétzöld, hólyagos levelű, laza lombozatú, erős növekedésű fajta közepesen nagy fürtökkel, abban zöldes-fehér színű, feketén pontozott, vastag héjú bogyókkal. Kifejezetten fagyérzékeny, így a termőhely megválasztása kulcsfontosságú a termesztésében.

Szeptember első felében érik, zöldmunka iránti igénye közepes. Jelenlegi fő termőhelyei Eger és a Mátra alja, valamint a Balaton-felvidéken Balatonfüred–Csopak térsége. Különösen jó bort ad az ásványi anyagokban gazdag, vulkáni talajokon. Az ilyen termőhelyeken – kis termésmennyiség mellett – gyümölcsös, ásványos, illatban és zamatban gazdag, savaiban harmonikus bor erjeszthető belőle. Igazi értékei többéves érlelés után bontakoznak ki, miközben finom savai is megőrződnek.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek