Ha nem hat a hideg

Ez a számos növény fejlődése szempontjából kulcsfontosságú hatás akkor következik be, ha a környezet hőmérséklete tartósan (ideális esetben 40-60 napon át) mínusz egy és plusz egy fok közöttire csökken. Ha ennél melegebb hőmérsékleti viszonyok válnak uralkodóvá a tél folyamán, s például a búza hidegigénye nem teljesül, az ivarszervei nem alakulnak ki vagy nem lesznek teljes értékűek, ami a termés akár drasztikus visszaesésében is megnyilvánulhat. Baj lehet abból is, ha tavasszal túlságosan korán köszönt be a meleg, mert nem marad ideje a gabonának a bokrosodásra, kevés oldalhajtást képez, ami szintén kisebb termést is eredményez.

A vernalizáció érvényesül többek között a káposztafélék fejlődésében is. A tavasszal kikelt növények az első évben csak lombot fejlesztenek, illetve az ember számára fontos termést érlelik meg. Virágot és magot csak a második évben hoznak, miután átestek a téli hideghatáson. A káposztafélék mellett hideg telet igényelnek a gyökérzöldségek, a tavaszi hagymások, a májusi orgona és az alma is. Szobanövényeink közül például az orchidea, az amarillisz és a klívia akkor virágzik, ha átment a hideghatáson (fagypont feletti, de tartósan alacsony hőmérsékleten), amit mesterséges körülmények között kell megteremteni számára.