Kertésznaptár: Elő az ollóval!

- Ha az őszibarackfát nem metsszük, annak már jövőre láthatóak lesznek a következményei: az elmaradt metszés miatt túlterhelt fán a kimerültség jelei mutatkoznak, a gyümölcs apró marad, a korona elsűrűsödik, áttekinthetetlenné válik. Ha meggondoljuk, hogy a beavatkozás során az éves növedék 70-80%-át el kell eltávolítanunk, könnyen beláthatjuk, hogy ennek elmaradása súlyos következményekkel jár. A katlan alakú korona váltócsapos metszését megkönnyíti, ha az egyes vázágakat a rajta lévő oldalelágazásokkal együtt önálló egységnek tekintjük, s így metsszük meg. Először mindig az (oldal)ágak csúcsán fejlődött erőteljes vezérvesszőket metsszük meg, általában középerősen, azaz a felükre vágva (hogy a megmaradt rügyeikből fejlett hajtásokat kapjunk, amelyekből a jövő évi vesszők lesznek). Az egyes vázágakon található ceruza vagy annál vastagabb termővesszőket 4–8 hármas vegyes rügycsoportra metsszük vissza. (Nyolc vegyes rügycsoportra akkor, ha a fa fejlett, erőteljes növekedésű, négyre pedig akkor, ha a növekedés, illetve a vesszőhozam közepes vagy gyenge volt.) Az erőteljes, de hiányos termővesszőket pedig, amelyek vékonyabbak és rajtuk inkább csak páros (nem hármas) rügyek vannak, egészen rövidre, 2-3 rügyre vágjuk. Ez lesz az úgynevezett ugarvessző vagy ugarcsap, ebből jövőre várunk erőteljes vesszőt.

- A termőkorú törzses ribiszke, köszméte nem erős, de rendszeres metszést igényel. A munka során a 2-3 éves gallyakat tartsuk meg legnagyobb számban, m rt ezek a legtermékenyebbek. Ha elöregedtek, folyamatosan váltsuk le őket.