Kertésznaptár: Ne roncsoljon az olló

- Áttekinthetőbb, szellősebb koronát formálunk a metszéssel, ami nemcsak szemre lesz szép, de értékesebb termést is hoz. Ezért sem szabad mellőzni, noha tagadhatatlanul komoly fizikai munka még néhány fának a szakszerű metszése is. Legalább addig jussunk el, hogy nagy vonalakban megritkítjuk a koronát: kivágjuk a sérült, hasadt, beteg vagy elhalt koronarészeket, illetve megszabadítjuk a gyümölcsfát az egymást keresztező, sűrűsítő ágaktól, ágrészektől. Ha marad időnk és lendületünk, fogjunk hozzá az egyes koronarészeken (ágakon, illetve gallyakon) található termőrészek ritkításának, ifjításának. Ha ezt is sikerül maradéktalanul elvégeznünk, gyümölcsfánk felfrissülten várhatja a tavaszt, és a szellős, napsütötte koronában egészségesebb, szebb termésre számíthatunk.

- A metszést a korán fakadó mogyoróval, ribiszkével, köszmétével kezdjük, majd folytassuk az almával, körtével. Mivel komoly sebeket ejtünk a fákon, bokrokon, különösen is fontos, hogy éles, jól záródó metszőollóval, kifogástalan fűrésszel dolgozzunk, a tízforintosnál nagyobb átmérőjű sebzéseket kenjük át sebkezelő készítménnyel. A ribiszkebokor metszésekor mindenekelőtt vágjuk ki a legidősebb ágakat (melyek már kevesebb és kisebb gyümölcsöket hoznak), a többi, különböző korú részekből pedig lehetőleg azonos számút (négyet) hagyjunk meg, mert így a bokor folyamatosan újul és öregszik. el.