Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Az ember természetátalakító munkájának egyik legnagyobb vesztese az erdő. A kőkorszaki állapotokhoz képest – amikor a jelenlegi klimatikus viszonyok váltak jellemzővé a Földön, és kezdetét vette a civilizáció – az erdősültség általános csökkenést mutat. Nem az a baj, hogy települések, virágzó városok születtek a letarolt erdők helyén, hanem hogy esztelenül, a jövővel mit sem gondolva pusztították ott is, ahol pedig könnyűszerrel fenn lehetett volna tartani. Ilyen sorsra jutott például az ókori Libanon legendás cédruserdeje, amelyet hajók, hadihajórajok építése céljából pusztítottak ki esztelenül, s kopárrá lett hegyeit-völgyeit azóta sem sikerült újraerdősíteni.
De az Adriai-tengert kísérő Dinári-hegység sivár vonulatai is hasonló rablógazdálkodás nyomait viselik.
Egykor sűrű erdők borították hazánk területét, beleértve az Alföldet is. A Tiszántúlt és a Duna–Tisza közét kiterjedt tölgy- és szilfaerdőligetek uralták. (A Jászságban és a Kunságban még ma is föllelhető tölgyligetecskék minden bizonnyal ezekből maradtak meg hírmondónak.)
Ám az őskori időkre emlékeztető, teljesen érintetlen erdők mára eltűntek, a Kékestető környékén elterülő, még egybefüggő őserdő utolsó fáit az 1970-es években vágták ki. A szerencsének és a környezetvédelmi szigornak köszönhetően a Mátra északi oldalán megmaradt egy kicsi, mintegy 135 hektáros terület. Ez a Csörgővölgyi Erdőrezervátum, hazánk egyetlen hamisítatlan, fokozottan védett őserdeje, amely – előzetes bejelentkezés alapján – csakis a Bükki Nemzeti Park engedélyével látogatható.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu