Szerethető poloskák

Azokkal ellentétben viszont nem csípnek, nem árasztanak bűzös szagot, és a kártételük sem számottevő. Elsősorban a hársak és a mályvafélék termésének nedvét szívogatják, de esetenként a rebarbara, a padlizsán és a szamóca is táplálékuk lehet – míg a korhadó növényi részek, csigák, hernyók tetemeinek elfogyasztásával hasznot hajtanak.

A verőköltő bodobács kifejlett alakja ősszel mintegy 50-60 fekete tojást rak, melyeknek a talajban vagy az avarban keres helyet. Ezt követően a földbe ássa magát és ott vészeli át a telet. Az első melengető tavaszi napsugarak előcsalják a rejtekéből, a hímek nőstény után néznek, és tömegesen zajlik a nász. Ilyenkor gyakran láthatunk a hátsójuknál fogva összetapadt párokat, amelyek sokáig megmaradnak ebben az állapotukban. Nos, nem a megtermékenyítési aktus miatt, mert az rövid idő alatt lezajlik, hanem mert a hímek így próbálják elkerülni, hogy a választott nőstényükhöz más riválisok is hozzáférjenek.

A tojásokból júniusban kelnek ki a lárvák, amelyek szintén vörösek, de egyszerűbb mintázatúak és szárnyatlanok. Fejlődésük októberig tart, és kifejlett formában telelnek át.