Itt az utolsó pillanat

Már árgus szemekkel figyelik a hatóságok a parlagfüves területeket. Június 30-ig kellett mentesíteni a bel- és külterületeket, pontosabban e földeken, kertekben olyan állapotot kell fenntartani, ahol a növény nem tud virágbimbót fejleszteni és bontani. Aki ezt nem teszi, megbüntetik: a kiszabható növényvédelmi bírság mértéke 15 ezertől 5 millió forintig terjedhet!

Zöld FöldO. Horváth György2018. 07. 02. hétfő2018. 07. 02.

Kép: Allergia - viragzik a parlagfu, gyomnovenyirtas, kenyszerkaszalas Szazhalombatta alatt 2007.08.11. foto: Nemeth Andras Peter

Itt az utolsó pillanat
Allergia - viragzik a parlagfu, gyomnovenyirtas, kenyszerkaszalas Szazhalombatta alatt 2007.08.11. foto: Nemeth Andras Peter

Tavaly országszerte 3270 parlagfűfoltot derítettek fel, ezek nagysága 5 ezer hektár – a hatóságok által előírt közérdekű védekezést 2721 esetben rendelték el. (A földhivatalok a mezőgazdasági kultúrában 2289 hektáron 1326, a tarlón 1930 hektáron 937, a parlagon lévő 825 hektáron 1007 parlagfűfoltot mértek.)

Az ötezer hektár nevetségesen kicsi, hiszen a növény az egész országban előfordul és virul, annak ellenére, hogy már évtizede kötelező az irtása. Csakhogy a parlagfű elleni harc eleve esélytelen: az Észak-Amerikából származó gyom agresszív pollenjét a szél akár több tíz kilométerre is elviszi, azaz hiába mentes a gaztól az egész falu, a légterét egy kis szél a környékről máris beboríthatja – az allergiások nagy bánatára.

A szabályok szerint nem is kell teljesen mentesnek lennie egy táblának: elég, ha a meghatározott borítottsági arány alatti a gyomok száma, s már nem is muszáj védekezni ellene. Ez gyakran nem is lehetséges: a beállt, méternél magasabb napraforgóvagy kukoricaállományból képtelenség eltüntetni. Azaz, ha e területen a parlagfű-borítottság nem éri el a szabályokban meghatározott szintet, nincs miért büntetni a használóját – s ez szintén igaz a belterületekre. De az ilyen részeken élő parlagfű bőven elég ahhoz, hogy folyamatosan pollent szórjon a levegőbe.

Egyébként a növény igen életképes: bírja a szárazságot, a magja akár 30-40 évig is megőrzi a csírázóképességét a talajban. Erdei tisztásokon éppúgy megél, mint a szántóföldeken vagy bolygatott – akár sitthalmos – területeken.

Mindezek miatt szinte semmi értelme nem volt az elmúlt évtizedekben folytatott harcnak: a felmérések kimutatták, hogy az egyes években semmivel sem csökkent a parlagfű pollenjének mennyisége a levegőben.

Az idei különösen nehéz év lesz az érzékenyek számára: a vegetáció nagyjából 3-4 héttel fejlettebb állapotot ért el a nyárias április-május során. Így a parlagfű már most a július közepi fejlettséget mutatja. Ráadásul a napraforgó- és a korai vetésű kukoricatáblákban az alapkezelések az áprilisi száraz időjárás miatt kezdetben nem kaptak elegendő bemosó csapadékot, ezért nem lehettek elég hatékonyak a parlagfű ellen.

Jó tudni a földhasználóknak, hogy az önkormányzatok, földhivatalok a földön és a levegőből is végzik a felderítéseket, működnek a zöldszámos és internetes bejelentési lehetőségek. Az idén is több ezren lehetnek, akik a hatóságoktól előbb felszólítást kapnak a védekezésre, s ha azt nem teljesítik – a többség egyébként megteszi és kaszál –, akkor jöhet a hatóság által elrendelt – és a földhasználónak kiszámlázott – közérdekű gyomirtás, amit tetéz a kirótt bírság: ez területnagyságtól, gyommennyiségtől függően akár többmilliós is lehet!

Hogy komolyan kell venni a figyelmeztetést, azt az új agrárminiszter, Nagy István is hangsúlyozta: minden eddiginél szigorúbban kezelik az ügyet és figyelik a parlagfű elleni védekezést. Ha a gazdálkodók nem tesznek eleget a jogszabályban rögzített kötelezettségüknek, a közérdekű védekezések elrendelésére akár a kultúrnövény-állomány megsemmisítése árán is sor kerül, hiszen tartós eredményt csak a parlagfű hatékony és teljes körű irtásával lehet elérni.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek