Tavaszi károsítók ősszel

Bár ilyenkor az őszi utolsó lemosó permetezésről szoktunk írni meg arról, hogy lassan megtisztíthatjuk, eltehetjük telelni a szerszámainkat, az idén nem így van.

A kertünkben például már két hete megjelent a tavaszi gombás betegség, az őszibarackok levélfodrosodását okozó tafrina, ami bizony fél évvel ezelőtti tüneteket idéz elő a fák legfrissebb hajtásain lévő friss leveleken, vékony szárrészeken. (A dérgombának is hívott kórokozó a hideg, ködös reggeleket és a mostanihoz hasonló nappali 10-20 fokot kedveli.) Ezt feltétlenül kezelnünk kell. Várjuk meg, míg tényleg lehull minden levél – meg is rázhatjuk jól a fát, a maradékot pedig kézzel is lesodorhatjuk –, s permetezzünk bőséges és nagy koncentrációjú lemosóval, amiben réz és kén, illetve valamilyen olaj is van. (A réz a zöld őszibarackleveleket leperzseli, ezért várjunk a használatával, míg tar nem lesz a fa.) Hasonlóan várjuk ki a szőlőnél is a levelek többségének lepergését: itt is van mit szemügyre venni, mivel augusztus eleje-közepe óta nem permeteztünk, a szüretnek is régen vége, sőt már a bor is kiforrt – de a lisztharmat és a peronoszpóra nem állt le! A friss hajtásvégeken, a hónaljhajtások levelein fertőznek, mintha csak nyár lenne. Egyes almafajtákon ismét megjelent a lisztharmat, sőt újabb varasodás nyomokat is találni a leveleken. Ezeket mindenképpen kezeljük.

Novemberben nem nagyon szoktunk az új és új telepeket rakónevelő zöld levéltetűvel találkozni, ám most ez is megtörtént. A még zöldellő paradicsombokrokon vettem észre ezeket az állatokat, s nem csak a szárnyas alakokat, melyek ősz elején jellemzőek és vonulnak telelni, hanem a kolóniák többségét a szárny nélküli egyedek alkották.

Még a belvárosok lakói is ismerik már a tévesen „büdös bogárnak” titulált poloskafajokat. Nos, ezek nemcsak a meleget keresve vonulnak lakásaink felé, de bizony sok egyed közben még táplálkozik is egy kicsit: a kertben maradt paprikatöveken még érő termést, a lassan, de azért bepirosodó paradicsomokon és a kint telelő brokkolitöveken is látni lárvát és kifejlett poloskákat is. A darazsak szintén aktívak: akik még nem szedték le fáikról a körtét, almát, birset, tapasztalhatják.

A permetezés ugyan a poloskákra, darazsakra nincs igazi hatással – rövid idő alatt nagy távolságról képesek újra betelepülni a kertünkbe –, de a tetvekre, áttelelő petékre, molyokra, hernyókra és más károsítókra viszont igen. A lemosózás előtt nézzük át a fáinkat, a bokrainkat: a beteg, tört vagy rákos, netán hernyó által károsított ágakat távolítsuk el. A vágásfelületet fagymentes időben kenjük le fagéllel. Ezeken kívül más metszést ne csináljunk – sokan a rózsájukat, de még a szőlőt is metszegetik –, ami alól a kivételt a diófa formázása jelenti. Ha a felsorolt munkákkal elkészültünk, akkor gereblyézzünk, szedjük össze az avart, majd ezután permetezzünk.

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE