Jégtáblák közé zárva

A 120 millió eurós (38,5 milliárd forint) expedíció központi eleme a Polarstern német jégtörő, amely – a sarkvidéket 125 évvel ezelőtt bejáró Fridtjof Nansen norvég sarkkutató Fram nevű hajójához hasonlóan – a jégtáblák közé zártan, a zajló jéggel együtt, egy nagy és öreg, több kilométer széles jégtáblához rögzítve sodródik majd a térségben. Nansen hajójától eltérően azonban a Polarstern nem lesz magára hagyva: az expedíció induló és záró szakaszában más jégtörők látják el üzemanyaggal és friss élelmiszerrel. Bár a hajócsavar az idő legnagyobb részében állni fog, a motort bekapcsolják, hogy hővel és elektromos árammal lássa el a legénységet.

Az expedíció célja, hogy megtudják, az Északi-sarkvidék milyen befolyást gyakorol a globális éghajlati viszonyokra. Az Arktisz a klímaváltozások korai barométerének számít, az elmúlt évtizedekben a Föld minden más térségénél gyorsabb felmelegedésen ment át. Az indulást azért tervezik szeptemberre, mert a sarkvidék középső vidéke február és június között gyakorlatilag járhatatlan, túl vastag a jég bármilyen hajó számára.

A Polarstern előbb a norvég, majd a szibériai partok mentén halad el, aztán irányt vesz a jégmező belsejébe, az Északi-sarkhoz. Célba érve a legénységnek két hete lesz arra, hogy tábort építsen a jégen – ez idő alatt napi négy órán át lesz világos, október közepétől már teljes sötétség borul a tájra. Az eddig példátlan számú mérőállomásokon elemzéseket végeznek a tengervízben, a jégben és a légkörben.

Jelenleg teljes gőzzel folynak az előkészületek, ennek során vészterveket is kidolgoznak arra az esetre, ha szétszakadna a jégtábla, amikor éppen kutatók tartózkodnak rajta. Veszélyt jelenthetnek a jegesmedvék is. A szakemberekre fegyveresek vigyáznak, hogy biztonságban végezhessék a munkájukat. Az őröknek nem lesz könnyű dolguk az örök éjszakában és a gyakori ködben.

FOTÓ: STEFANIE ARNDT, ALFRED-WEGENER-INSTITUT, HANNES GROBE, ALFRED-WEGENER-INSTITUT