Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
HÁROM HETE VETTEM KI az első kullancsot a macskánkból. Az enyhe időjárás miatt ezek az emberre talán legveszélyesebb rovarok jól teleltek, közülük kevés pusztulhatott el, így fennáll a veszélye, hogy az idén nagy rajzásukkal számolhatunk.
Kép: 26 March 2019, Brandenburg, Sieversdorf: A tick has bitten its way into the skin of a dog. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB, Fotó: PATRICK PLEUL
A kullancsok emberre és állatra egyaránt veszélyesek, akár halálos kimenetelű betegséget előidéző vírusokat, baktériumokat és állati egysejtűeket is terjeszthetnek. Az apróbb-nagyobb fajok egyaránt okozhatnak bajt, ellene védekezésünk, illetve állataink óvása egyaránt fontos feladat.
Miként lehet elkerülni, vagy legalábbis csökkenteni e veszélyes pókszabású fertőzésének esélyét? Nehezen, mert mára már az egész országban nagyra nőtt a kullancspopuláció. Ennek oka a felmelegedés, az enyhébb telek, valamint az a tény, hogy a kullancsokat pusztító darázsfajok egyedszáma igencsak lecsökkent. Ezért aztán e rovarok szabadon élnek nemcsak az erdeinkben, de a városokban, falvakban, parkokban, kertekben egyaránt.
Éppen emiatt minden este érdemes átnéznünk magunkat, nem fúrta-e be magát valamelyikük a lágyabb testtájunkba. Ha úgy vesszük észre, hogy viszket, már késő: ekkorra már ugyanis eltelt az a néhány kritikus óra, amikor megkezdi a táplálkozását, s így a nyálát is belénk fecskendezi. Ezzel kerülhetnek át – ha vannak az állatban – a veszélyes kórokozók.
Nem mindegyik kullancs hordoz fertőző ágenst, de egyre nagyobb arányban élnek, amelyek igen. A fertőző agyvelő- és agyhártyagyulladás, a Lyme-kór, illetve még több másik kórság írható a számlájukra. Míg az első két esetre van, a Lyme-kór ellen egyelőre nem áll rendelkezésre megelőző oltás.
Kutyáink, macskáink védelmét is meg kell oldani. Egyes nyakörvek több-kevesebb sikerrel távol tartják tőlük a kullancsot. Főleg a kutyák vannak veszélyben, mert a kullancsok nagy része egy véglényt terjeszt, amely az ebek életveszélyes betegségét, a babéziózist alakítja ki. Ebbe bele is pusztulhatnak a jószágaink: az egysejtű protozoa szétterjedve a kutya szervezetében egyrészt tönkreteszi a vörösvértesteket, a vérlemezkéket, így kóros vérszegénység alakul ki – a kutya ínye szinte porcelánfehér –, másrészt a kiválasztó szerveket támadja, tönkremegy az állat veséje, így képtelen a méregtelenítést végezni, de bénulást is okozhat. A legtöbb kutyán elsősorban nagy időjárás-változás idején fordulnak elő bőrgyulladások, 2–8 centi átmérőjű fekélyek. Láz, levertség egy nap alatt is kialakulhat, az állat szinte összeroppan, amikor a kór fellángol a szervezetében.
FOTÓ: PATRICK PLEUL, AFP/DPA
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu