Nehogy megfázzon!

Furcsa helyen lakom, gazdálkodom: rendszeres olvasóim tudják, hogy folyamatosan küzdök a faggyal. Hogy ez milyen mértéket ölthet, arra elég egy szám: április első húsz napjában 10 fagyos éjszakánk volt, ebből 2 esetben mínusz 5-7 fokot is mértünk, míg a többi „csak” egy-két fokkal maradt a nulla alatt. (Ezek vitték el az idei kajszit a kertemben.) Nos, szomszédom az utolsó fagyos éjszaka előtt már kiültette a piacon vett elég drága – ritka csilifélék – palántáit. Hiába mondtam, hogy korai lesz, nem vette ki a földből, nem vitte be a szobába. A paprikái közül egy elhalt, a többi legyengült: sárgulnak a levelek, megállt a fejlődés, hiába jött a múlt héten a 30 fokos meleg. Ez utóbbinak a levéltetvek örültek: szépen görbülnek a levélkék a hajtások végén.

A paradicsom pedig milyen szép – mutatott ismerősöm a szomszédos ágyásra, s valóban, e növény jobban tűri a hideget, persze nem a fagyot, de a 10 fok alatti reggeli hőmérsékletet jobban bírja. Viszont most megjósolom, hogy a szomszéd paprikája – melyen már virágbimbók is sorakoznak – legalább három-négy hétig nem tér észhez. Elvesztette az előnyt, amit a palántázás hozott volna. (Hasonlóan járhattak, akik korán ültettek krumplit a környéken: nálam a talajban felejtett tavalyi krumpli kihajtott áprilisban, de egy hajnalon elfagyott.) Becsapósak az ilyen korai tavaszok, szinte minden áprilisban jön egykét kisebb-nagyobb lehűlés, amikor a túl korán kitett melegigényes növények hidegsokkot kapnak. Ez főleg a paprikánál, padlizsánnál okoz bajt. Ezeket május 10. előtt nem ültetem ki a szabad ég alá. Inkább később kerüljön a konyhánkba a termés, de kivárom a sorát. Sőt a paprikapalántákat csak félve viszem ki a fóliasátorba, mert a mínuszos éjszakákon is lehűlhet annyira a hőmérséklet, hogy megfázzanak ezek a kényes növények. E dátum előtt uborkát, dinnyét, tököt, babot sem szoktam vetni. Inkább a fóliában egy-egy cserépben előnevelem mindet, ott vetek, gondozom néhány leveles állapotig a kabakosokat.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE