Zöldséget vagy húst?

Azt már tudtuk tavaly nyár végén is, hogy a következő tavasztól nem nagyon fogunk magyar krumplit enni, de azt nem gondoltuk, hogy a kilónkénti ára lassan veri a 400 forintot. Pedig ez a helyzet, s nem csak azért, mert francia, algériai, egyiptomi burgonyát kínálnak a boltjaink. Drága volt a február tájékán elfogyott magyar burgonya is. Az ok egyszerű: a múlt évben nem termett annyi egész Európában, hogy a kereskedők diktálta áremelkedést letörhetné egy-egy nagyobb készlet piacra dobása. Hasonló a helyzet a vöröshagymával: ha hazai, ha nem, kilója a 300 forintot közelíti. A fokhagymáért legalább egy ezrest kell adni, de sok helyen ilyen drága a tavalyi termesztésű petrezselyemgyökér is. A zöldségespultoknál szinte minden többe kerül az egy évvel ezelőttihez képest, s akkor még nem beszéltünk a primőr termékekről. A kelkáposzta kilója 500–700 forint, a paradicsomé és paprikáé egy ezres, a primőr cukkini darabja 600 körüli, a saláta fejenként 200-300 forint. Almát sem vehetünk nyugodt szívvel: habár ősszel Dunát lehetett vele rekeszteni, ma a bolti ár kilónként 200–400 forint között mozog. A minap megjelent statisztikai jelentés szerint hat éve nem volt ekkora mezőgazdasági áremelkedés. A tavaly februárihoz mért idei számsor szerint a burgonya ára 89%-kal, a vöröshagymáé 100%-kal nőtt. Ennél is nagyobbat, csaknem 114%-ot ugrott a fejes káposztáé, míg a karfiol 60, a paradicsom 44, az uborka 26, a saláta 26%-kal került többe. Nem könnyű tehát egészségesen táplálkozni. A vegetáriánusok szívhatják a fogukat, mivel az állati termékek kicsit olcsóbbak lettek a múlt esztendőhöz viszonyítva.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE