Halkuló hajnali kórus

Silent Spring. Magyarul: Néma tavasz. Rachel Carson amerikai biológus 1962-es könyve azért kapta ezt a címet, mert megjelenése előtt az énekesmadarak szinte teljesen kivesztek több észak-amerikai tájegységről.

A nagymértékű rovarirtószer-használat eredményezte azt, hogy a madarak tojásainak héja elvékonyodott, így nem kelhetett ki annyi fióka, valamint a rovarok eltűnésével a madarak kevesebb táplálékhoz jutottak. A szerző ebben a könyvben kifogásolta a szerves klórvegyületeket tartalmazó növényvédő szerek, különösen a DDT használatát.

Pedig akkoriban a DDT-t csodaszernek tartották, nagy mennyiségben használva a mezőgazdaságban és a maláriaszúnyog irtására egyaránt. Noha erősen károsította a reprodukciós szerveket és az idegrendszert is. Makacs jelenléte még évtizedekkel később is kimutatható a talajban és a folyókban ugyanúgy, mint az állati és emberi szervezetben.

A vegyipar ugyan ellentámadásba lendülve vitatta az ökológus állításait, ám rövidesen meghátrálásra kényszerült a tények nyomasztó súlya alatt. A szert betiltották. Azóta számos globális, európai uniós és nemzetállami szabályozás óvja bolygónk lakóinak egészségét a vegyi anyagok okozta negatív hatásoktól. A Montreali Jegyzőkönyv 1989 óta az ózonréteget védi, míg a Bázeli Egyezmény 1992-ben a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzését és ártalmatlanítását biztosítja.

A Rotterdami Egyezmény a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott veszélyes vegyi anyagokat szabályozza. Rachel Carson könyvének hatása pedig a Stockholmi Egyezményben érhető tetten, ami a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok gondos kezelését (Persistent Organic Pollutants, rövidítve: POP) állítja középpontba.

A különböző nemzetközi egyezményeknek köszönhetően napjainkra jelentősen csökkentek a vegyi anyagok gondatlan kezeléséből származó káros környezeti és egészségügyi kockázatok.

Magyarországon először a népi íróként is ismert Jócsik Lajos (1910–1980) összegezte e zöld nemzetközi trend kezdeteit. Környezetünk védelmében című, 1976-os művében írja: „A természetben hárommillió élet él, működik roppant egymásra hatásban. Nyúljunk csak egy után is, hányfelé ütünk a kapcsolatok hálóján? Ki gondol erre, ha ökológiai cselekvéseket indít el? Rendszerint a végén látjuk, hogy vonalas logikánk hova vezetett. Gondoljunk csak a rovarirtó szerekre.”

Azóta sokat fordult a világ. A vegyi anyagok forgalomba hozatalának magyar szabályozása az első Orbán-kormány (1998–2002) tevékenységéhez kötődik. Zöld szellemben fogant.

A kémiai biztonságról szóló törvény az ezredfordulón született meg, amit az egyes ágazatokra vonatkozó szabályozás egészít ki. Így az Agrárminisztérium több nemzetközi egyezménynek szerez érvényt a témát érintő európai uniós irányelvek mellett. Ahogy a Higany Rendelet betartásáért, valamint a növényvédelmet és termésnövelő anyagokat érintő feladatok ellátásáért is felelős.

A környezetben tartósan megmaradó vegyi anyagokról első lépésként a jövőben szigorúbb és szélesebb körű nyilvántartást kell majd vezetni. Második szintre lépünk, mikor ezen adatok segítségével egy naprakész és országos leltárt készítünk a levegő, a víz és a talaj vonatkozásában. A harmadik stáció a cselekvési terv lesz.

E program szorgalmazni fogja az indokolatlanul használt POP-ok megszüntetését, javaslatot tesz alternatív termékek, módszerek kifejlesztésére és megvalósítására.

A célkitűzés előrehaladásáról jelentés készül az Európai Unió Bizottságának. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket összefoglaló konstrukció pedig a Stockholmi Egyezmény Titkárságának asztalára kerül.