Messze földön híres és illatos lila szépség

„A Tihanyi-félszigeten, nem messze a belső tótól, vagy 60 holdon olyan a hegytető, mintha valaki szemgyönyörködtetésül kékre festette volna. Ahogy haladunk a hosszan terülő kék mező felé, már messziről kellemes illat csap az orrunkba. Hatvan holdon csupa levendula virít a Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Vállalat tihanyi gazdaságban” – írta Berecz József a Szabad Föld 1952. július 13-i számában.

A Rákosi-korszakban járunk: a traktoroslányok, erőszakos téeszesítések, kuláküldözések és a fülledt kommunista pincezárkák idején. A Balaton-felvidéken azonban franciás illatfelhő árad.

A történet az 1920-as évek derekán kezdődött. Bittera Gyula, a neves gyógynövényszakértő ekkoriban Frankföldről hozott levendulát telepített a magyar tenger északi partján. Akkoriban már csak hazánk középkori kolostorkertjeinek emlékeiben virágzott ez a növény. A tudós hozzáértéssel párosuló vállalkozókedv azonban újjáélesztette a pannon vidék lankáin.

Így elmondhatjuk, hogy Trianon után volt az első ipari célú nagy levendulaültetvény-telepítés Magyarországon. A tihanyi apátságtól bérelt területen olyan levendulát termesztett, melynek illóolaj-tartalma magasabb volt, mint a franciáé. Márpedig ez a párlat minőségének fokmérője. És az is, hogy a budapesti tőzsdén is jegyezték a tihanyi levendulát.

A második világháború után egy ideig a bolsevizmus állami keretek közé szorította a szektort, aztán a hatvanas években ez is elenyészett és múlttá lett. Zömét beszántotta a szovjetizált nagyüzemi gazdálkodás: helyére szőlőt telepítettek, míg a megmaradt 20 hektár művelés hiányában elvadult. A magántulajdon, az egyéni kezdeményezőkedv hiánya miatt szegényebb lett a táj, soványodott a helyi életlehetőség. Évtizedek teltek el így.

Aztán a puha diktatúra további enyhülése idején, 1986-ban indulhatott újra a levendulatermesztés. A déli fekvés, a meleg éghajlat és a vulkáni alapkőzet kiváló körülményeket nyújt a növény számára. A rendszerváltás által új lendületet kapó szabad gazdálkodás révén egyre nagyobb területen látni a Bittera Gyula által meghonosított cserjéket.

XXI. században már nemcsak díszként, kozmetikumként vagy gyógynövényként hasznosul, de a Balatonhoz érkezők akár levendulaszörppel is olthatják szomjukat. Szeretete egyre kedveltebb kultusszá nemesedett az esztendők során. Mind többen keresik fel a félszigetet miatta.

A Pannon Provence ezen évszázados hagyományát örökíti tovább a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság „Szedd magad!” tihanyi levendulaakciója. Jó hír, hogy a háromhetes program 2020-ban is sok érdeklődőt csalt a tájra. Több mint húszezren éltek a levendulaszedés lehetőségével. Hazai léptékkel mérve egy középvárosnyi ember volt kíváncsi a Pannon Provence kék júniusi csodájára.