Bivalyok paradicsoma

„A természet nyitott könyv, melyet mindenki olvashat, s nincs annak mentsége, aki nem olvas benne” – idézte Byront, a nagy költőt Természetjárás című, 1946-ban megjelent könyvében Festetics Pál (1887–1965). Az olvasás elsajátításához meg kell tanulni a betűket – fűzte hozzá a szerző, aki korának ismert turisztikai szakírója volt.

A természet nagy ábécéskönyvét ez alkalommal a K betűnél lapozzuk fel. Címszavaink: Keszthely–Kápolnapuszta–Kis-Balaton. Keszthely a Festeticsek ősi fészke. A természetvédelmi területként óvott kastélyparktól néhány kilométerre várja a zöldbe vágyókat a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum. Itt található a legnagyobb magyarországi bivalypopuláció.

A Zalakomár közeli terület 1945-ig a nagybirtokos gazdaság majorsága volt. A második világháború utáni földreform a birtokot a környékbeli gazdáknak juttatta. A kommunista érában a kápolnapusztai állami gazdasághoz került, ám az állatállomány jelentősen lecsökkent. Aztán jött a rendszerváltás: 1992-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park jogelődje vásárolta meg.

Rácz András államtitkár a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban nemrég emlékeztetett arra, hogy a nemzetipark-igazgatóságoknak fontos szerepük van az őshonos állatok genetikai állományának megőrzésében. Példaként említette az utolsó Festetics-bivalygulyát, mely manapság is az állomány gerincét adja. A Holnapocska Tábor betekintőjén elmondta azt is, hogy évente kétszázezer gyermek vesz részt a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban, ökoturisztikai létesítményeiben zajló környezeti nevelési programokon.

Ez alkalommal a rezervátumban végeztek értékteremtő munkát a fiatalok. Kertészkedtek, kerítéseket, kapukat festettek, lehetőséget kapva arra, hogy hazánk természeti értékeit mind jobban megismerjék. S tény, hogy egyre gyarapszik azok száma, akik a zöldbe vágynak.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt évtizedben, a nemzeti kormány idején megkétszerezte látogatóinak számát. Így évente félmillió vendéget fogad, közülük pedig minden tizedik látogató valamilyen környezeti nevelési program részese.

De menjünk tovább! A közelben folytatjuk utunkat a világszerte július 31-én tartott természetvédelmi őrök napjának apropóján.

Kis-Balaton. A közeli mocsárvilágban állott szolgálatba ugyanis Gulyás József, az első magyar természetvédelmi őr, aki történetesen e sorok írójának ükapja volt. Családi hagyomány szerint a halászmesterséget és a kakastollas csendőrkalapot cserélte le a hazai kócsagállomány megmentésének hivatására. Bár strázsája akkoriban még fehér holló számba ment, a XXI. században immár országos hálózat vigyázza természeti értékeinket.

A tíz hazai nemzetipark-igazgatóság kötelékében látják el feladatukat. A természetvédelmi őrszolgálat 253 tagja mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgozik a zöld Magyarország jegyében, a Környezetügyért Felelős Államtitkárság égisze alatt.