Vigyázzunk rá, egyre kevesebb a kékvércse

Kelet-Európában, valamint Szibéria déli területeinek füves pusztáin honos a gyors röptű kékvércse, elterjedésének nyugati határa a Kárpát-medence, közelebbről hazánk Alföldje, ahol fészkel is. (A Dunántúlon csak elvétve költ.)

A legeltetett gyepek szolgálnak ideális táplálékhelyül e kis ragadozó madár számára, mivel elsősorban sáskákra vadászik (ahol ezek jól tenyésznek). Emellett más rovarokat, de sok pockot, gyíkot és békát is elfogyaszt.

Az Alföld erdeiben és mezővédő erdősávjaiban költ, igen gyakran a vetési varjak elhagyott fészkében. Ezt tudva állományuk fennmaradásának egyik fontos feltétele a vetési varjak védelme. A varjúfészkek számának csökkenésével ugyanis a vércsék a szarka vagy a dolmányos varjú fészkét foglalják el, ezek pedig már nem olyan béketűrők, így gyakran meghiúsítják a költést.

A kékvércse kis testű (mintegy 150 gramm súlyú), sebes és könnyed röptű sólyomféle. A hím öltözetén a kék uralkodik, a tojó színében erőteljes a rozsdavörös. Miként rokona, a nálánál némileg termetesebb vörös vércse is, gyakran lebeg egy helyben (szitál), majd megpillantva a zsákmányt, a magasból szinte rázuhanva a földön csípi el.

Miután a kékvércsepár kiválasztja új otthonát (az elhagyott varjúfészkek egyikében), hamarosan megjelenik a 2–5 tojás. Jó húsz nap kotlás után kikelnek a fiókák, amelyek négy hét múltán hagyják el a fészket.

A régi és az új nemzedék szeptemberben gyülekezik, hogy egymás jelenlétéből erőt gyűjtve nekivágjanak a hosszú vándorútnak, amelynek végcélja a téli szálláshely, Dél-Afrika füves pusztáinak elfoglalása. Ilyenkor egy-egy gyülekezőhelyen olykor ezernél is több kékvércse sereglik össze, ami jó alkalom a megszámlálásukra, állományuk felmérésére.

Ebből kitetszik, hogy sajnos csökken a népessége, így nem véletlen, hogy a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján is ott a neve. Hazánkban is fokozottan védett, ter­mészetvédelmi értéke 500 ezer forint. Noha nincsenek friss adataink, talán nem tévedünk nagyot, ha a hazai fészkelőállományát ezer párra tesszük.

Vércsementő program

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület égisze alatt futó program során mintegy 4000 költőládát helyeztek ki a kékvércsék számára (amibe persze beköltözhetnek a vörös vércsék vagy más madarak is). A szakembereknek sikerült elérniük, hogy Romániában és Szlovákiában is védetté nyilvánítsák a vércsének fészket adó vetési varjút a költési időszakban.