Zöld jövő Balatonszentgyörgyön

Az utolsó hely, ahol az erdők a Balatonig érnek címmel közölt tavaly riportot a Turista Magazin a Tihanyi-félszigetről. Ám nemcsak itt, hanem a magyar tenger délnyugati csücskében is szabadon lélegzik Közép-Európa legnagyobb tava. Balatonszentgyörgy partján nemzeti park őrzi a település természeti kincseit. A rejtekben vízre hajlik a fák árnyéka. Javarészt háborítatlan hely ez: madarak és vadak birodalma. A meder menti érintetlenség megóvása mellett az Országfásítási Program is tovább zöldíti a települést.

Az Agrárminisztérium cselekvési tervét itt már átültették a gyakorlatba. A település 5 nyírfát, 15 keskenylevelű kőrist és 10 platánt nyert a pályázaton. Így 2020 októberében az aradi vértanúkra emlékező parkot avattak a környezetügyért felelős államtitkár közreműködésével.

Rácz András beszédében nemzeti célul tűzte ki, hogy hazánk fával borított területeinek aránya a jelenlegi 21-ről ily módon 27 százalékra emelkedjen. Három eleme van a projektnek: az első a magángazdálkodókat segíti, akik a vidékfejlesztési program révén összesen 20 ezer hektár erdő és ipari célú faültetvény létesítésére igényeltek támogatást egy év alatt.

A program második pilléreként a 21 állami erdőgazdaságban indul az Újszülöttek erdeje program: ennek keretében minden megszületett gyermek után 10 fát gyökereztetnek majd földbe. A harmadik szegmens a településfásítási program. Ezen belül összesen 500, 10 ezer alatti lakosú település pályázhatott mintegy 12 ezer fára. Ennek köszönhetően Somogy megyében 25 településen összesen 652 fát ültetnek el 2020 őszén és 2021 tavaszán. Lombosodik a táj.

Az akció a szemléletformálás jegyében zajlik. Csak úgy tudunk élhető jövőt teremteni, ha a természetellenesség minden válfajára nemet mondunk. Úgy tudjuk megóvni környezetünket, s benne önmagunkat, ha tisztában vagyunk a minket körülölelő világ jó tulajdonságaival. A természet múzeuma című, 1989-es kötetből idézek.

Cseri Dezső szerint „hosszú időn keresztül az erőszakos, kellően át nem gondolt beavatkozások voltak jellemzőek. A déli part nádasainak elpusztítása, a part kibetonozása is ezek közé tartozik. A nádasok a tóba csorgó szennyvizek megszűrésével, a nitrogén és foszfor megkötésével hozzájárultak a tó vizének védelméhez. Kiirtásuk tehát több mint hiba – merénylet volt a tó ellen, s alaposan hozzájárult a víz tápanyagban való feldúsulásához, az algák, moszatok, hínár elszaporodásához, egyszóval a vízminőség romlásához.”

Azóta sok víz lefolyt a Zalán. Szigorú odafigyeléssel gondoskodik a tájékról az állami természetvédelem. Vigyázza a vidék arculatát, hogy a karvalytőke helyett a tőkés récék terepe maradhasson a Kis-Balaton környéke.

A nemzeti park határában pedig eljegyezte ma­gát Balatonszentgyörgy a zöld jövővel. Az adott szót harminc évgyűrűvel pecsételve meg. Azért, hogy Magyarország mitikus életfája tovább terebélyesedjék.