A helyi összefogás eredménye

„Minden zeneértő tudja, hogy az igazán nagy művek tizedik hallásra szebbek, mint elsőre. Hát hogyan ne lenne szebb a természet a maga milliónyi változatával a folyamatos szemlélődés során?” A kiváló szerző, ifjabb Tildy Zoltán (1917–1994) írta ezt Pro Natura című művében. Találóan jegyezte meg, hogy a „természetben semmi sem hétköznapi”.

Vannak, akik erre a felismerésre építik szűkebb hazájuk csinosodását. Így lett, hogy a helyi összefogás gyümölcseként 2020. március 31-én létrejött Magyarország tizenhatodik natúrparkja. A koronavírus-járvány miatt október 13-ra tolódott a névhasználati átadó ünnepség.

Az Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark öt Bács-Kiskun megyei település – Hajós, Császártöltés, Érsekhalma, Homokmégy és Öregcsertő – területén fekszik. A Du­­na–Tisza-közi homokhátság és a Duna ártere határán húzódó lápvidék déli részén. A folyó hajdani vízi világának utolsó hírmondója, a Vörös-mocsár immár természetvédelmi oltalom alatt áll, zöld érté­keit tanösvény fedi fel az ide látogatók előtt.

Az istenadta szépségbe simul az emberi kéz alkotta mű. A vidékre oly jellemző magaspart peremén hagyományos szőlő- és borkultúrát teremtett a gondos szorgalom. A pincefalvak építészeti örökségében is jól tükröződik mindez. A tradicionális ártéri gazdálkodás, valamint a szőlő- és borkultúra fonja egységbe az Őrjeg társadalmát és gazdaságát.

Ez az adottság szülte a natúrpark létrehozásának ötletét. Eredetileg a térség természetközeli és ökológiai gazdálkodást folytató fiataljai vetették fel az elképzelést. Tevékenységük középpontjában a legeltetéses állattartás tájfenntartó jellegének kidomborítása, a védett természeti értékek megőrzése és az egészséges helyi termékek előállítása áll. Ebben partnerre és pozitív példára lelhetnek régebbi „pályatársaiknál”.

Az első, a Vértesi Natúrpark ugyanis immár másfél évtizedes múltra tekinthet vissza. A hálózatépítés 2010 után lendült fel igazán, a nemzeti kormány által teremtett kedvezőbb zöldpolitikai és gazdasági környezetben. Egyre több régió csatlakozott az önépítő összefogáshoz. Míg a szocialista–liberális érában csak négy, addig az Orbán-kormányok idején már tizenkettő került fel a térképre.

Újabb lendületet adott az ügynek, hogy 2013-ban együttműködési megállapodást írt alá az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., a Magyar Natúrpark Szövetség és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, illetve ezek jogelődjei. Irányt szabott a továbbfejlődés érdekében. Újabb stációként pedig 2020. március 25-én kihirdették a natúrparkok létrejöttéről és működéséről szóló rendeletet, mely április végén hatályba is lépett. De kanyarodjunk vissza a jelenbe.

A jelenbe, mely biztató jövőt ígér.

Hiszen az egyes natúrparkok önálló tevékenysége mellett egyre több példát találunk a közös fellépésre is. Tájséták, iskolai vetélkedők mellett mind jobban kiteljesedik a helyiek szervezett tenni akarása. S ahogy a természet maga, úgy ez sem hétköznapi dolog. Ám mintát ad, mércét mutat minden magyarnak.