Magyar tűzhely

„A környezetvédelem először is jelentős beruházásokat igényel. A főváros légszennyeződését nagyban csökkentené, ha fűtési rendszerét korszerűsítenék, ha a szénfűtésről a folyékony vagy gáz alakú szénhidrogének alkalmazására térnének át.”

Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese írta ezt Biológiai forradalom című művében. Kívánsága – kötetének 1978-as megjelenése óta – teljesült. Budapesten, sőt a nagyobb településeken is. Ám – különösen vidéken – ma is sokan fűtenek hagyományos módon.

A harmadik évezred nyitánya fölért egy zöld ellenforradalommal. A szocialista–liberális kormányok gázáremelései többeket visszaűztek a kályha mellé me­legedni. Persze rajtuk kívül is sokak maradtak a tűzhely mellett.

Bárhogy is van: nekik szól a környezetügyért is felelős Agrárminisztérium Fűts okosan! kampánya. Lássuk, milyen hasznos tanácsokkal szolgál.

Köztudott, hogy a legkörnyezetbarátabb fűtési mód a gázfűtés és a távhő használata. Ha mégis fával fűtünk, száraz tűzifát, fapelletet vagy fabrikettet használjunk. Ha csak fával fűtünk, a keményebb típusú fafajtákat használjuk, ilyen a bükk, a tölgy, az akác és a gyertyán.

Ha vegyes tüzelést, magyarán szenet és fát használunk: megfelelő lehet a nyár, az éger és a kőris is. A puhafák nem alkalmasak tüzelésre, így például a fenyőfajták a magas gyantatartalmuk miatt, vagy a gyümölcsfák, melyeknek alacsony a fűtőértékük. Ráadásul károsítják a tüzelőberendezésünket, illetve a kéményt is.

Fontos, hogy 20 százalék alatti nedvességtartalmú tűzifát használjunk tüzelésre. Ezt a nedvességtartalmat hozzávetőlegesen egy esztendő alatt éri el a frissen kivágott fa. Ha száraz fát használunk, akkor 20-30 százalékkal csökkenthetjük a fűtési költsé­günket.

Fontos, hogy ne fűtsünk hulladékkal. Ennek során mérgező, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe. Így 2020 egészségügyi vészhelyzettel terhes őszén érdemes erre a problémára összpontosítanunk. Lássuk!

A szállópor felületére mérgező anyagok tapadnak, amelyek a tüdőbe vagy a vérbe is jutva visszafordíthatatlan egészségügyi

károkat eredményezhetnek. Irritálják a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést, hosszabb távon pedig gyulladást válthatnak ki. A kisebb részecskék a legrosszabbak, hiszen képesek bejutni a vérpályába. Ezáltal különböző szervekbe is beférkőzhetnek, kimutathatóak a májban, a szívben és az agyban.

Leggyakrabban szívritmuszavarokhoz, érszűkülethez, megemelkedett szintű véralvadáshoz és gyulladásokhoz vezetnek. Súlyosabb esetben asztmát, COPD-t, azaz krónikus bronchitist, daganatos megbetegedéseket, trombózist vagy akár infarktust is okozhatnak.

A folyamatos gyulladásnak kitett szervezet immunrendszere legyengül, ami további fertőzésekre való hajlamhoz is vezethet. A világjárvány idején jobb, ha a szeméttel együtt nem hányjuk tűzre a saját jövőnket is.