Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Goldschmidt Szilvia hat évvel ezelőtt döntött úgy, hogy régi munkáját feladja és belevág a méhészkedésbe. Bár a természet szeretete mindig is meghatározó volt az életében, sokáig maga sem gondolta, hogy méhésznek áll.
– Örök életemben irodában dolgoztam, ám egyre nehezebben viseltem, hogy egy zárt helyiségben kell időznöm napi 8 és fél órát. Végül négy esztendeje szerencsésen sikerült eljönnöm a munkahelyemről, és a férjemnek is köszönhetően már csak a méhekkel foglalkozhatom.
Szilvia története valójában akkor kezdődött, amikor 86 éves szomszédja, dr. Frech József – aki fél évszázada méhész – elkezdte rágni a fiatalasszony fülét, hogy nagyon szívesen megtanítaná neki ezt a szép mesterséget, mert látja, milyen dolgos teremtés.
– Mivel Józsi bácsi eredeti foglalkozása katonatiszt, nagyon szigorú, a tanítványaitól megköveteli a tökéletest, így tudtam, ha egyszer beadom a derekamat, a legjobb tanárt találom meg benne. Teltek az évek, és bár minden tavasszal megkérdezte, hogy elkezdjük-e végre a méhészkedést, én valami miatt mindannyiszor nemmel feleltem.
A végső lökést az adta, amikor Szilvia banki befektetése lejárt és kevesebb pénzt kapott vissza, mint amennyit betett. Ekkor döntött úgy, hogy a méhészetbe forgatja a kis tőkéjét. A téli napokon szakkönyveket olvasott, hogy elsajátítsa az alapokat – igaz, akkor még szinte egy szót sem értett, de gondolta, majd a gyakorlatban mindent megtanul.
– Szerencsére nagyon hamar belejöttem. Megvettem az első öt családot, és belekezdtem a méhészkedésbe. Ma már huszonötre nőtt a kezdeti létszám, egy-egy családban pedig akár 60 ezer méh is élhet. Egyszerűen elképesztő közelről nézni ezt a különleges világot, a szimbiózist, hogy mindenkinek megvan a saját feladata.
Télen például úgynevezett telelőfürtöt alkotnak, ami nem más, mint a méhek egymásba kapaszkodó testéből álló képződmény, aminek fontos célja, hogy a méhek a saját testhőmérsékletüket ne engedjék 36 Celsius-fok alá, ezért időnként a belső egyedek helyet cserélnek a fürt felszínén elhelyezkedő társaikkal.
Szilvia termelői fajtamézei mellett kézműves mézkülönlegességekkel, valamint gyógynövényes mézes szörpökkel és méhviaszos kendővel is várja vásárlóit. Jelenleg homoktövises, levendulás, citromfüves, kakukkfüves, gyömbéres, mentás, narancsos, fahéjas termék van terítéken. A legújabb „gyermek” a sós-mogyorós krémméz.
Nincs élet nélkülük
Bár a méhek élete évezredek óta összefonódik a miénkkel, egyedülálló társadalmuk az elmúlt időkben világszerte rohamosan fogyatkozik. Mivel a világ 100 legfontosabb haszonnövényének beporzását rovarok végzik, a szakértők egyetértenek azzal: ha a méhek kipusztulnak, az emberiségnek már csak néhány éve maradna hátra. Kihalásuk ugyanis annyira felborítaná az ökológiai egyensúlyt, hogy többek között nem teremnének meg az élelmiszer-ellátásunkat garantáló növények sem. Így a méhészekre hárul a nagy feladat, hogy a meglévő veszélyeztetett fajokat megóvják.
– A kísérletezés előtt a vásárlóim körében kisebb közvélemény-kutatást végzek. Az ízeket kitalálom, hetekig kóstolgatok, aztán ha úgy gondolom, hogy ez az, ami a fejemben korábban megszületett, piacra dobom a krémmézeket és várom a reakciókat. Eddig szerencsére mindegyiket imádták a vásárlóim.
Tudják, hogy nálam minden 100 százalékban saját termesztésű gyógynövényekből készül, amit pedig nem én termelek, azok minősített biohozzávalók. A csokis mézembe 99%-os étcsokoládé kerül, amely bizonyos hőfokra melegítve elegyedik a krémmézzel. Mára nem egy egészségtudatos anyuka lecserélte a nutellát a csokis krémmézre.
Mint megannyi termelőnek, Szilviának is nagy tervei voltak az idei évre, amelyek a járvány miatt nem valósulhattak meg. Ráadásul a szakértők szerint 2020 az utóbbi 50 év legrosszabb méhészeti évének tekinthető, az akác virágzásakor jött a rossz idő, utána a rengeteg eső, így Szilvia méhészetében családonként a tavalyi 35-höz képest csupán 10 kiló méz lett.
– A méhészkedés önmagában relaxáló munka: az ember kint van a természetben, hallgatja a madárcsicsergést, a méhek megnyugtató zöngését – de persze emellett nagyon komoly szellemi és fizikai kihívás is. Hiába tűz a nap nyáron, akkor is felveszem a méhészruhát, és negyven fokban is nekilátok a pergetésnek. Talán ez a legmegerőltetőbb, a keretek akár 5 kilósak is lehetnek, s persze ilyenkor nem eggyel rohangál az ember. Ezeket elhordani, lefedelezni, kipergetni, újra visszatenni napi 12 óra munkát igényel.
Hosszú távon szeretnék egy kézműves boltot, és workshopot is tervezek, hogy minden érdeklődő bepillantást nyerhessen e szorgos csodalények világába. Így legalább azok is megérthetik, milyen is a méhészek élete, akik folyton azt kérdezik, miért ilyen drága a méz, ha azt a méhek megcsinálják, nekünk pedig semmi dolgunk vele.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu