Mi lesz a vaddisznókkal?

Az utóbbi egy-másfél évtizedben a vaddisznó annyira felszaporodott az országban, hogy sok helyütt már alig kezelhető problémát okoz. Most úgy becsülik, hogy csaknem 90 ezer él belőlük az erdőkben, mezőkön, sőt a lakott települések közvetlen közelében is.

Korábban sokkalta nagyobb volt az éves teríték, a vadászok szinten és karbantartották az állományt. Amióta túl drága a vadászat, az éves kilövés is kisebb annál, ami ne a túlszaporodáshoz vezetne. S a helyzet nem akar oldódni: az itthoni, de a külföldi bérvadászok sem ejtenek el ebből a nagy alkalmazkodó képességű vadból. Ezért akcióterv készült, amit országos szinten kell végrehajtani.

Az afrikai sertéspestis (ASP) eddig csak vaddisznókban fordult elő, az országhatárt nem tisztelő vadak hurcolják egyik területről a másikra a veszélyes vírust. Az ASP Mentesítési Terv része a vaddisznóállomány csökkentése, fele annyi vaddisznó maradhat az országban, mint amennyi most van.

A terv azt írja, hogy a vaddisznóállomány-sűrűség 2025. február 28-ig 0,5 vaddisznó/km2-re (0,5 vaddisznó/100 hektár) mérséklődjön. Tehát összesen 45 ezer állat maradhat az ország területén, s ezt a szintet tartósítani kell. Ennek eléréséhez az eddiginél jelentősebb szerep hárul az ASP elleni küzdelemben a vadásztársadalomra, a vadaskertek és vadfarmok üzemeltetőire, illetve a vadászati hatóságokra.

Az akcióterv újdonsága, hogy bár nagyobb terhet ró a vadászatra jogosultakra, azonban ők dönthetnek arról, miként viszik végbe az állomány csökkentését. Nemcsak kilövésről van szó, hanem az állatok nagyobb csoportokban való befogásáról, egyéb módon történő gyérítéséről, továbbá kiemelt szerepet kap a nőivarú egyedek számának csökkentése is. E munkát az állam folyamatosan támogatja.