Óvjuk a denevéreket!

Legszembetűnőbb a nemzeti park területeinek szétszórt elhelyezkedése, »mozaik« jellege. A védett természeti értékek ilyen területi elkülönülése, egymástól való leválasztódása gazdaságtörténeti okokkal magyarázható. Természetvédelmi kezelés szempontjából ez a szétszórtság hátrányos, viszont a természeti kincsek sokrétűsége, változatossága érdekében előnyös.”

Dr. Tóth Károly megállapítása az általa szerkesztett Nemzeti park a Kiskunságban című alapműben jelent meg negyvenkét esztendeje. Négy évvel azután, hogy 1975. január elsején létrejött Magyarország második nemzeti parkja. Azóta állami természetvédelem legmagasabb fokú védelmét élvezi.

Központjáról nagy írónk, Németh László így írt: „Kecskemét a diadalmas belterjesség, a homokból tüzes és illatos minőséget kicsikaró munka és lelemény jelképe.” Ez a táj Petőfi Sándor délibábos alföldi rónája.

Itt, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál lelt most új otthonra 89 mentett rőt koraidenevér. Az állatok a tiszaugi denevértoronyban folytatják téli pihenőjüket. A bőregerek a Fővárosi Állat- és Növénykert gondozásában álltak, miután különböző okokból a mentőhelyre kerültek, most megerősödve szabadon engedhették őket a szakemberek.

A mentett denevérek között egy 68 egyedből álló kolónia is megtalálható. Az állomány Budapest XXII. kerületéből került be az állatkerti vadállatmentő központba tavaly decemberben. Egy felújítandó lakás teraszán, a lomok között bukkantak az állatokra a lakók, és rögvest a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatához fordultak az ügyben.

Így aztán a telelésben megzavart kis emlősök hamar azilumra találtak, és ekképpen baj nélkül vészelhették át a kalandot. A többi 21 példány hazánk különböző vidékeiről érkezett a hideg évszakban: legtöbbjükre legyengülve bukkantak rá a járdán. A mentőhelyen megerősödött állatok már készen állnak a szabadon engedésre.

Mivel a denevérek ilyenkor még telelnek, egy mesterséges telelőhelyre, úgynevezett denevértoronyba kerülnek. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak 14 ilyen tornya van a működési területén. Ezek 6-8 méter magas, betonból vagy fából készült építmények, melyeknek van egy szűk berepülőnyílása a magasban. E helyütt több száz denevér is biztonságosan telelhet, és a szaporodásukhoz is biztosítottak a megfelelő körülmények.

A rőt koraidenevér Magyarország leggyakoribb denevérfaja. Gyakran láthatjuk lakott területen és erdőben egyaránt, nagyon alkalmazkodóképes. Hazánkban 28 denevérfaj él: mindegyikük védett. Ezért, ha valaki épületbontás, felújítás vagy korhadt fa kivágása közben denevérekre bukkan, értesítse az illetékes nemzetipark-igazgatóságot.

Azért, hogy tovább őrizzük a magyarság zöld értékeinek szépségét és életgazdagságát a Kárpátok medencéjében. Ahogy ezen a homokbuckáktól hupólagos, sziksós-szeles Petőfi-pátriában teszik.