A vadvilág védelme közös ügy

Nyolc esztendeje ünnepeljük glóbuszunk vadon élő állat- és növényvilágát.

Zöld FöldVass Krisztián2021. 03. 18. csütörtök2021. 03. 18.

Kép: Hortobágy község, 2020. január 6. Erdei fülesbagoly (Asio otus) Hortobágyon 2020. január 6-án. Az erdei fülesbaglyot választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. MTI/Czeglédi Zsolt, Fotó: Czeglédi Zsolt

A vadvilág védelme közös ügy
Hortobágy község, 2020. január 6. Erdei fülesbagoly (Asio otus) Hortobágyon 2020. január 6-án. Az erdei fülesbaglyot választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. MTI/Czeglédi Zsolt
Fotó: Czeglédi Zsolt

Azóta, hogy az ENSZ közgyűlése a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírásának 40. évfordulóját a vadvilág világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánította. Minden március 3-a arra figyelmeztet: fogyatkozik flóránk és faunánk.

Hiszen az állatok, növények és a belőlük készült termékek éves világpiaci forgalma mintegy 160 mil­liárd amerikai dollárra rúg. Ez globálisan – esztendőről esztendőre – több százmillió egyedet érint. Sokszor csak hamis és talmi ígéretekkel gerjesztett vásárlói igények kielégítésére szolgál.

Az állatokat és növényeket kiragadják természetes élőhelyükről: mind több és több fajt sodorva a kihalás szélére. A CITES immár több mint 36 ezer állat- és növényfaj, valamint azok részeinek, származékainak – mint az elefántcsont, korall, kaviár, hüllőbőrből készült táskák és faanyag – kereskedelmét szabályozza.

A határokon átnyúló, törvénytelen kereskedelemből származó haszon évente 8–20 milliárd euró közé tehető. Haszonélvezői többnyire nemzetközi szervezett bűnözői csoportok. A feketekereskedelem e válfaja világszinten is az egyik legjövedelmezőbb vétség.

Ám örvendetes, hogy visszaszorítására világszerte egyre nagyobb figyelmet szentelnek. Joggal.

Az Európai Unió a vadon élő állat- és növényfajok egyik legnagyobb felvevőpiaca. Magyarországnak – földrajzi fekvéséből adódóan – fontos szerepe van a nemzetközi forgalom ellenőrzésében. Mivel külső EU-határai is vannak, hazánkon keresztül vezet az egyik legjelentősebb, Afrikát, Nyugat-Ázsiát, a Balkánt a nyugat- és észak-európai felvevőpiacokkal összekötő balkáni útvonal. Éppen ezért óriási a felelősségünk az illegális szállítmányok kiszűrésében és a jogellenes tevékenységek felderítésében.

Az ellenőrző hatóságok munkájának köszönhetően több jelentős felderítés is történt a közelmúltban. Ritka és veszélyeztetett fajok, így itthon védett ragadozó madarak és Mexikóból származó ritka kaktuszok becsempészését, illetve értékesítését akadályozták meg a hatóságok.

E küzdelemhez elengedhetetlen a különböző hatóságok és a bűnüldöző szervek együttműködése. Az Agrárminisztérium mint a szakterületért felelős tárca aktívan segíti ezt a munkát.

Szükség van rá, hiszen ne feledjük Mike Berners-Lee könyvcímbe szedett intését: Nincs B bolygó. Ebben a művében így fogalmaz: „Senki sem tudja pontosan, hogy hány faj létezik, és azt sem, mennyire gyorsan pusztítjuk ki őket, de becslések azért akadnak. Megközelítőleg 5 és 10 millió közé esik a Földön élő fajok száma.” Majd ekképpen folytatja: „Tehát 10 millió faj esetén ezer és 10 ezer közötti veszteséggel számolhatunk évente.”

A Lancaster University professzora fi­noman fogalmaz, mikor megjegyzi: „Nem túl megnyugtató.”

A tudós mértéktartását mellőzve hozzátehetjük: nagyon ijesztő folyamat mindez. Tennünk kell ellene! Március 3-a mindannyiunkat kötelez.

Ezek is érdekelhetnek