Szívesen járjuk a nemzeti parkokat

Május 22-e a biológiai sokféleség világnapja, s két nappal később emlékezünk az európai nemzeti parkok napjára is. Ezeket nevezhetjük a természetvédelem ünnepeinek.

Zöld FöldVass Krisztián2021. 06. 16. szerda2021. 06. 16.

Kép: glass planet in a forest with sunshine - Usa map, Fotó: RomoloTavani

Usa globe resting in a forest - environment concept
glass planet in a forest with sunshine - Usa map
Fotó: RomoloTavani

Az előbbihez kapcsolódó hír, hogy elkezdődött hazánk új Nemzeti Biodiverzitás Stratégiájának kidolgozása, az utóbbit pedig dicséri, hogy három esztendő alatt 15 százalékkal nőtt idehaza a nemzeti parkok ismertsége. A legismertebb a Hortobágyi, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park, míg a legnagyobb számú látogatóval a Balaton-felvidéki Nemzeti Park rendel­kezik.

Kezdjük sorjában. Az új stratégia jelentőségét jól mutatja, hogy egy évtizedre meghatározza azokat a fő célkitűzéseket és intézkedéseket, amelyek a hazai élővilág változatosságának fennmaradását hosszú távon biztosítják. Ez a zöld jövő, de van szilárd alap, amire építkezhetünk majd.

Hiszen az elmúlt évek intézkedései több mint 100 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát. Ez pedig komoly mértékben segíti az élővilág sokszínűségének növelését és fenntartását. Számos szűk elterjedésű, veszélyeztetett faj állományát sikerült stabilizálni.

Így aztán a túzok állománya mintegy 10 százalékkal növekedett, a hazai egyedek száma 1600 példányra emelkedett. A parlagi sas is szaporodott, immár száz pár terjeszti szárnyait a szemhatárra. Az elmúlt évtizedekben 40-ről 200-250 párra nőtt a magyarság szimbólumaként ismert turul, azaz a kerecsensólyom populációja is.

A Méhely Lajos (1862–1953) zoológus által leírt rákosi viperák számára szaporítóközpontot hoztak létre, élőhelyeiket helyreállították és folyamatosan telepítik vissza az egye­deket.

Térjünk rá a nemzeti parkok témájára. Az Agrárminisztérium a Klímapolitikai Intézettel 1000 fős, országos reprezentatív kutatást végzett. Ebből kitűnt, hogy három év alatt 15 százalékkal nőtt idehaza a nemzeti parkok ismertsége. A felmérés szerint a résztvevők 98 százaléka tartja fontosnak azt, hogy legyenek olyan védett területek, ahol a természetvédelmi kezelésen kívül ne legyen más emberi beavatkozás.

Kiderült, hogy a válaszadók 70 százaléka tudatosan keresi fel a nemzeti parkokat. Ez jó hír, hiszen a nemzetipark-igazgatóságok ugyan elsősorban a természetvédelmet szolgálják, de ismeretterjesztést, kutatásokat is végeznek. A vizsgálat igazolta, hogy szakszerű sikerességgel teszik ezt. A Századvég 2021-es közvélemény-kutatása alapján az emberek túlnyomó többsége, 94 százaléka hallott már a hazai nemzeti parkokról, ami jelentős növekedés a 2018-ban rögzített 79 százalékhoz képest.

A Covid-járvány okozta korlátozások befolyásolták a nemzeti parkok látogatottságát is, ám az újranyitás után több mint egymillió ember látogatott el tavaly a nemzetipark-igazgatósági létesítményekbe.

Rácz András május végén részt vett a Fertő-Hanság Nemzeti Park felújított Csapody István Természetiskolájának átadásán. A környezetügyért felelős államtitkár az elmúlt időszak történéseit összegezve joggal mondhatta: az elmúlt tíz évben sokat fejlődött a hazai nemzeti parkok rendszere.