Szabadon a zöldben

Az utóbbi években mind többen keresnek izgalmas élményeket és aktív kikapcsolódást a zöldben. A Mathias Corvinus Collegium klinikai szakpszichológusa szerint kutatásokkal igazolható, hogy a természetben eltöltött idő igen kedvező hatással van élettani és fizikai állapotunkra, ugyanakkor mentális egészségünkre is jótékonyan hat.

Tapasztaljuk, hogy a világjárvány is felerősítette azon turisztikai trendeket, amelyek a természet megismerésére és rekreációra irányulnak. Az elmúlt időszak rávilágított felelősségünk súlyára és arra, mekkora szükség van természetes zöld szigetekre. A pandémia enyhülésével és a jó idő beköszöntével pedig várják a látogatókat Magyarország nemzeti parkjai, öko­tu­risz­tikai létesítményei földön és vízen egyaránt. Nagy az országos programkínálat.

A honi „Riviéra” megóvott hátországa viszi a prímet. Ennek azonban ára van. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője Fonyódon számolt be arról, hogy a magyar tenger körüli természetvédelmi, illetve Natura 2000-es területeket, védett lápokat kezelő nemzeti park az elmúlt pénzügyi időszakban 21 pályázattal 6 milliárd forintnyi fejlesztést hajtott végre.

Ezek egyike, amely a Kis-Balaton medencéjét és az északnyugat-somogyi területeket érintette, Puskás Zoltán bejelentése szerint 2021 júniusának derekán zárult. Öt helyszínen – Búzásréti kaszáló, Kápolnapusztai gyep, Szőkedencsi fás legelő, Látrányi Puszta, Ordacsehi berek –, mintegy 800 hektárnyi területen élőhely-helyreállítási, illetve élőhelyvédelmi munkákat végeztek a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (Kehop) elnyert 425 millió forintos támogatásból.

Ezáltal nagy fajgazdagságú, értékes élőhelyek állapota javul. Olyan térségekben, ahol a természeti értékek pusztulásának folyamata az elmúlt időszakban ijesztően felgyorsult. Móring József Attila országgyűlési képviselő ezzel kapcsolatban kifejtette: a természeti környezet megóvása és fejlesztése méltatlanul kevés figyelmet kap más beruházásokhoz képest.

„De a természetvédelem a gyakorlati intézkedésekkel még korántsem végezte el feladatát. Szükséges, hogy a nagyközönségnek mennél szélesebb rétegei győződjenek meg e munka szükségességéről, mert csak a közvélemény egységes meggyőződése adhatja meg munkájának a szükséges erkölcsi nyomatékot. A természet kincseit a közösség, a társadalom számára igyekszünk megmenteni; kell tehát, hogy a társadalom ismerni tanulja s értékelni tudja ezeket.”

Schermann Szilárd (1895–1977) fogalmazott így hajdan a Kis-Balaton megmentése kapcsán írt tanulmányában. A ne­ves tudós és szakíró a Természettudományi Közlöny 1924-es évfolyamába rótt gondolatai ma is idősze­rűek. Pedig a téma az utcán hever. Akarom mondani: a zöldben.