Valamennyi nemzetipark-igazgatóság a sajátosságaihoz igazodva tervezi és valósítja meg a fejlesztéseket. Az Őrségi Nemzeti Park óvja és bemutatja a Trianonban szétszakított nyugati vidék örök arcát.
Fotó: User
A muraközi ló génmegőrzésén dolgozik hozzáértő és elhivatott módon az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság évtizedek óta. Itt jó kezekbe került a muraközi ló sorsa, amely munkához immár a méltó infrastruktúra is biztosított” – mondta nemrég Balczó Bertalan a Muraközi Szakmai Nap őriszentpéteri istállóavatásán. Hazánkban az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) rendelkezik egyedüliként muraközi tenyészettel: ezzel szolgálva a fajtarekonstrukciós célokat.
A fejlesztés révén egy 600 négyzetméteres futóistálló, egy ugyanakkora boxos istálló épült a szükséges kiszolgálóegységekkel. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében megvalósult projekt célja a muraközi lóállomány tartási körülményeinek javítása, az érintett Natura 2000 terület természetvédelmi helyzetének javítása.
Az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkárától tudjuk, hogy ez a beruházás egy természetvédelmi fejlesztéssorozat részeként valósult meg, amely országszerte több száz helyszínt érint. Magyarország területének több mint ötöde természetvédelmi oltalom alatt áll, és a hozzájuk kötődő értékek megőrzése érdekében az elmúlt évtizedben soha nem látott mértékben valósultak meg ilyesfajta beruházások.
A több mint 78 milliárd forint összértékű, döntően nemzetipark-igazgatóságok által megvalósított 186 egyedi beruházás révén összességében 319 500 hektárnyi területen javult az élőhelyek állapota, biztosított a természetvédelmi kezelés és őrzés.
Valamennyi nemzetipark-igazgatóság a sajátosságaihoz igazodva tervezi és valósítja meg a fejlesztéseket. Az ŐNPI óvja és bemutatja a Trianonban szétszakított nyugati vidék örök arcát. Azokat a természetben és hagyományokban rejlő szépségeket, melyek idecsalogatják a maradandó élményre vágyókat.
A Révai nagy lexikonában olvasható: „Muraközi ló, magyar hidegvérű lófajta, melyet Zala vm. (vármegye – a szerző) délnyugati részében, a Muraközben tenyésztettek ki a magyar lovak és a szomszédos stájer, hidegvérű, nóri lovak keresztezéséből. (...) Testalakulása a könnyebb és mozgékonyabb hidegvérű gazdasági igásló jellegét viseli magán.” Bár Muraközt elcsatolta a békediktátum Zalától, a határ mentén tovább őrzik e magyar hagyományt. A négylábú tradíciót, melynek kezdetei a XVIII. századig nyúlnak vissza.
A Muraközi Fajtarekonstrukciós Programot még 2003-ban indította el az ŐNPI, akkor 6 kancával. A tenyésztői munka eredményeként évről évre növekedett a típusba sorolható tenyészállatok száma: 2017-ben nyolc tenyésztő csatlakozott a kutatási programhoz, összesen 79 lóval. Most, 2021 októberében 60 tenyésztő és 217 ló tartozik a program felügyelete alá.
Három esztendeje, 2018-ban pedig megalakult a Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesület is. Két évvel később pedig az Agrárminisztérium jóváhagyta az egyesület azon kérelmét, hogy e magyar hidegvérű lófajta elismert tenyésztőegyesülete lehessen azon feltétellel, hogy a muraközi tenyésztési programnak megfelelő egyedekkel végezheti tevékenységét.