Természetvédő vadászat

Első benyomás a Hungexpo területén: itt tényleg minden az emberről és a természetről szól. A rengeteg kitömött állat, elképesztően sok trófea mellett nincs olyan stand, ahol a kiadványokon, posztereken, fotókon, a legújabb digitális technikát felvonultató eszközökön ne az az üzenet szólna hozzánk, hogy a természetet, a környezetet védenie kell az emberiségnek, s arról, hogy ezt mivel és mi módon teheti meg. Ennek csak egy része a vadászat, és csak egy, de fontos szereplője a vadász.

Vidéki rendezvények

A világkiállítás vidéki helyszínei is – Keszthely, Vásárosnamény, Hatvan, Gödöllő, Kaposvár, Kaszó, Soponya, Lábod, Bárdudvarnok, Bőszénfa, Kardosfa, Zselic, Tihany, Révfülöp, Derekegyháza, Rádpuszta, Komárom, Kecskemét, Szilvásvárad – várják a látogatókat.

A laikusok többsége azt hiszi, hogy a vadász, a horgász magáért az ölésért végez a természet kincseivel. Nos, ne feledjük, hogy a természetvédelem annak idején éppen a vadászokkal kezdődött, akik első kézből tapasztalták meg az élővilágban zajló kedvezőtlen változásokat: csökken a vadállomány, szűkül a biológiai sokféleség, mekkora károkat okoz a környezetszennyezés.

Nem véletlen, hogy a Budapesten 1971-ben megrendezett vadászati világkiállítás az elsők között vetette fel a természetvédelem kérdését. A mostani, ötven évvel későbbi rendezvény pedig egyértelműen erről szól. S ar­ról, hogy a sok támadás miatt bizonyítsa: a vadász, a vadászat, a vadgazdálkodás a természetért van.

Akár a főbejáraton, akár a hátsó kapun megyünk be, rögtön egy-egy monumentális szobor szúr szemet: az előbbinél tíz tonna hullajtott szarvas­agancsból készült óriási szarvas feje, az utóbbinál három méter hosszú, két méter magas magyar vizsláé. Szobrokból, plasztikákból a pavilonokba is jut jócskán.

Sólymok 3D-ben

Az egyik pavilonban a vadászat hagyományos módszereit mutatják be. Egy kis történelem is belefér: Árpád-kori műhelyben látható, miként készült a nevezetes magyar visszacsapó íj. Eközben némelykor sólyom, kánya és sas visít fel, a Mirsa Egyesület tagjai teszik szemlére idomított madaraikat. Aztán néhány méterrel arrébb pedig már egy nyilazó fiatalért szurkolhatunk – a kiállításon a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt népszerű a valóságot leképező sok játék. Szinte minden pavilonban találunk ilyen eszközöket: speciális szemüveggel és mozgásérzékelő alkalmatossággal virtuális vadászaton lőhetünk és követhetjük, miként vadászik a sólyom.

A világkiállításon azonban mi, magyarok vagyunk a meghatározók: képzeljenek el egy nagyobb sportcsarnokot, melynek három falán és a „küzdőtéren” is az elmúlt húsz év magyar szarvas-, őz-, dám-, muflon- és vadkantrófeáit mutatják be. Vagyis a magyar vadgazdaság képes több pavilont is megtölteni csupán a legkiemelkedőbb – arany-, ezüst-, bronz­érmes – vadtrófeáival. Köztük több tucat világrekorddal!

A kiállítás nemzeti és az egyes kontinenseket bemutató tárlatai szinte valamennyi szárazföldi emlősfajt bemutatja, minél valósághűbb környezetben. Amit nem látunk: az élő állatot. S ez jól is van így, mert a természet- és állatvédelembe nem fér bele, hogy a kiállításon szűkös helyre zsúfoljanak be élő állatokat.

Ez alól csak a sok tízezer literes akvárium a kivétel, melyben több ezer magyarországi őshonos halat mutatnak be a csodálatos pavilonban. És feltűnik a látogatók által elhozott sok kutya: a kiállítás ugyanis kutyabarát.

Lesz OMÉK és FeHoVa is

A vadászati kiállítás társrendezvényeket is befogad. Október 7–10. között külön pavilonban kereshető fel az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, az OMÉK. Ezen a hazai agrárium és a gasztronómiát szolgáló élelmiszer-gazdaság vonultatja fel eredményeit. Szokás szerint rengeteg gépet, állatot, terméket, innovációt vehet szemügyre a látogató. Az ősi szenvedélyt jelentő vadászathoz és horgászathoz szervesen kapcsolódóan rendezik meg másik két pavilonban a FeHoVa Plusz kiállítást szeptember 30. és október 3. között. Ez a bemutató a fegyvereket, a vadászatot és a horgászatot kedvelőket vonzhatja. Rengeteg fegyver, horgászati alkalmatosság látható a kiegészítő felszerelésekkel együtt. A világ szinte minden jelentős cége bemutatkozik. Magyarországon először 1871-ben rendeztek hivatalosan Országos Vadászati Kiállítást, amely a jellegét tekintve szakmai fórumot adott a vadászok számára. E kiállítás százéves évfordulóján, 1971-ben került sor Budapesten a Vadászati Világkiállításra, amilyen kimagasló programsorozatra nem volt példa a hasonló események között: 2,3 millió látogatót – ebből több mint 200 ezer külföldit – vonzott, és több mint 50 ország mutatkozott be.