Fehérre vágyunk

Az OMSZ elődjét az akkori kultuszminiszter alá rendelte a Habsburg uralkodó, manapság a környezetvédelemért is felelős Agrárminisztérium háttérintézménye. Első igazgatója, az osztrák származású bencés szerzetes, Schenzl Guidó (1823–1890) fő feladatául a meteorológiai mérések szervezését, az állomáshálózat fejlesztését és a mérések kiértékelése mellett az ország éghajlati viszonyainak feltárását határozta meg. Tőle tudjuk, hogy százötven esztendeje „a deczember ab­norm hidegsége” vacogtatta az Osztrák–Magyar Monarchia Lajtán inneni, keleti felének lakóit.

A hajdanvolt karácsonyokat mint zimankós-szánkós évszakot régi, rámás antik képkeretbe zárja képzeletünk. „Hej, a mi időnkben bezzeg másképp volt, akkor voltak igazi telek, fagyok és havak, ma már ilyen nincsen!” Halljuk úton-útfélen. Pedig dr. Bacsó Nándor (1904–1974) meteorológus-klimatológus nyolcvan éve írta ezt az 1941-ben megjelent Időjárás című folyóiratban. Zord telek Európában és Magyarországon című tanulmányában így fogalmazott:

„Az igazság az, hogy bizony a zord telek hazánkban régen és most egyformán gyakoriak, minden évszázadban számíthatunk egy-kettő fellépésére. Ezért állandóan készen kell lennünk bekövetkezésükre, hogy amit csak lehet, megtegyünk az ilyenkor mindig fellépő nagy nehézségek leküzdésére és az előrelátással kiküszö­böl­hető bajok elkerülésére.”

Érdekes tanulmányt tett közzé nemrég a Szentes Olivér és Izsák Beatrix szerzőpáros A fehér karácsonyokról címmel, amely az OMSZ met.hu című honlapján olvasható. E szerint a fehér karácsony Magyarországon nem gyakori. Még a havasabb 1960-as években is az ünnepnapokon összefüggő hóréteg általában kevesebb mint 50 százalékban fordult elő. Fehér karácsony síkvidéken mintegy 4-6 évente adódik. A legtöbb fehér karácsony hazánkban a múlt század hatvanas és kilencvenes éveinek környékén, míg a legkevesebb a hetvenes években volt. És a 2010-es években.

A lehullott hó a hegyvidékeken tud csak hosszabb ideig megmaradni és gyarapodni. A Kékestetőn ezért az a ritkább eset, amikor nincs hó karácsony egyik napján sem. Ugyanakkor a 30 centimétert meghaladó hóvastagság karácsonykor még az ország legmagasabb pontján is csak nyolc alkalommal volt az elmúlt hét évtizedben. A 70 centiméteres legnagyobb hóvas­tagságot 1981 karácsonyán mérték a Kékesen.

Legyen 2021-ben így vagy úgy: itt, az északi féltekén hagyományosan fehér karácsonyt várnak az emberek. Az ünnepre készülődő Közép-Európában is, különösen az aprónép. Aztán elmúlnak a meghitt fenyőfás pillanatok. Fordul az arany napkerék, hogy jó reményekkel teli új évbe fogjon a világ.