A kápolnapusztai bivalycsorda

Ürgebőrbe „varrt” ürgék, békaemberek sehol. S a Duna sem jön, errefelé a Zala gázol át a Kis-Balatonon. A tanú című film ikonikus jelenetei tehát nem erre forogtak. A bolsevik rendszer azonban itt is ugyanúgy működött. Vörös volt az, nem zöld. Így esett, hogy Virág elvtársék jobban ügyeltek Titóra, a „láncos kutyára”, mint az őshonos magyar állatfajtákra.

A szo­cia­lizmusban meggyérült a Festetics hercegek egykori bivalyállománya. „A szaporodó gépek kiszorították a munkából a lassú állatokat, s már kiállították számukra a vágóhídra szóló szállítólevelet, amikor a világhírű zoológus, dr. Anghy Csaba közbelépett. Védetté nyilváníttatta a halálra ítélt gulyát” – írta a Pajtás című lap 1976. november 17-én a fekete gulyáról.

A magyar genetikájú bivalyok sorsa a rendszerváltáskor újra veszélybe került. A Nagykanizsai Állami Gazdaság illetékesei bejelentették, elfogyott a maradék hetvenhat robusztus állat fenntartásához szükséges pénz. Ezért „úgy döntöttek, ha sürgősen nem kapnak segítséget, felszámolják az állományt” – írta erről a Népszava napilap 1988. augusztus 31-én. Ám az ügy idővel nyugvópontra került, amikor az itt található utolsó gulyát 1992-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park jogelődje birtokba vette. S a lényeg: megmentette a szomorú végtől.

Rég volt. Három évtized múltán hazánk tíz nemzeti parkjában mintegy 2100 egyed él ebből a fajtából. Törvényileg védett őshonos állat, jövőjét az állami természetvédelem hatékonyan biztosítja. A kápolnapusztai rezervátumban immáron Magyarország legnagyobb számú bivalycsordája legelészik. A 2022 telén átadott megújult kilátó azt a célt szolgálja, hogy a látogatók betekintést nyerhessenek ezen állatok hétköznapjaiba.

Tekintsünk szét átvitt értelemben is a kilátóról. Láthatjuk, hogy a nemzeti parkok hatalmas fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedben, egyre inkább olyan programkínálatot nyújtva, amire a társadalmi igény is egyre nagyobb. Az emberek aktív kikapcsolódásra, természetjárásra, túrázásra, a barlangok világának vagy éppen – mint itt a Bivalyrezervátumban is – az őshonos magyar haszonállatok megtekintésére keresik a lehetőségeket. Ez alapján szabják át a bemutatási infrastruktúrahálózatot, az ökoturisztikai kínálatot.

Ezért az Orbán-kormány tizenkét esztendejében más szelek fújdogáltak a tájon. Hiszen a környezetügy országosan is megerősödött: a nemzeti parkok munkatársainak száma a 2010-es létszámhoz képest megduplázódott, költségvetésük több mint négyszeresére nőtt. A Puskás Zoltán vezette Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság megújította és korszerűsítette a rezervátumot.

Ennek keretében, 2022 februárjában pedig Rácz András szakállamtitkár felavatta a megszépült kilátót is. Aki szertenéz fentről, láthatja a nemzeti értékeinknek menedéket nyújtó vidéket. A pannon természeti kincset, mely e földből hazát teremt.