Génekbe rótt örökség

A patinás kisvárosszéli intézmény története is a monarchiás időkben gyökerezik. Szelényi Lajos (1794–1888) orvos 1885-ben tápiószelei birtokait az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek (OMGE) adományozta. A mintagazdasági tanintézményi alapítvány célja a szakismeretek közreadása, a kísérletből nyert tapasztalatok gyakorlatba ültetése s eredményei­nek népszerűsítése volt. A második világháború után kísérleti állami gazdasággá alakult.

A területen mezőgazdasági kísérletek folytak. Az Országos Agrobotanikai Intézet 1959-ben jött létre, ám önállósága megszűnt 1975-ben, hogy 1993-ban alakuljon újjá. Később megint elvesztette a függetlenségét, amit 2010-ben az állítottak helyre. Jelenleg a Növényi Diverzitás Központ a vad- és kul­túr­nö­vény-génforrásvédelem hazai bázisintézménye. Nagy István miniszter szavaival élve: a magyarországi haszonállat-génmegőrzés stabil bástyája.

Ezt bizonyította a minap a Haszonállat-génmegőrzési Intézet baromfitelepe központi épületének átadása Gödöllőn. Az ünnepségen Nagy István arról szólt, hogy az elmúlt évszázadban elvesztettük a mezőgazdaságban használt növényi genetikai erőforrásaink 75 százalékát. Mi több, a maradék nagy része is veszélyeztetett. Pedig az agrárrendszerekben a sokféleség megtartása, növelése létkérdés. Genetikai erőforrá­saink felkutatása és begyűjtése, valamint megőrzése, fenntartása és felhasználása stratégiai kérdés.

A tárcavezető meglátása szerint élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai kultúrnövény- és haszonállatfajták nemzeti örökségeink, közkincseink, nemzeti identitásunk részei és Magyarország jelképei is. A Haszonállat-génmegőrzési Intézet kiemelkedő jelentőséget tölt be a baromfik genetikai információinak laboratóriumi körülmények közötti tárolásában.

Hazánkban ugyanis csak itt, Gödöllőn van olyan génbank, ahol az összes hazai őshonos baromfifajta szaporítóanyaga megtalálható. A baromfitelep központi épületének állaga az idők során sokat romlott, és nem volt már alkalmas az egyre növekvő feladatok ellátására, ezért a létesítmény fejlesztése mellett döntöttek, amely mintegy 163 millió forintos támogatásból valósult meg.

A központi épület megújulása és a korábbi beruházások elengedhetetlenül fontosak a megfelelő színvonalú működés szempontjából. Ezért tavaly 325 millió forintot fordítottak a gödöllői intézetben különböző beruházásokra. Ezek a korszerűsítések hozzájárultak az állattartási körülmények javításához és a hatékonyabb munkavégzéshez.

Így van ez, hiszen a kormányzat óvja nemzeti azonosságtudatunk momentumait. Szellemi és tudományos téren egyaránt. Ez tizenkét esztendő mérlege. A gödöllői falak közé beköltözhet az Európát gazdagító magyar tudás.