Tavaszi vizek

A Tápió-vidék ez: Farmos és Nagykáta között elterülő Nagy-Nádas. A 180 hektáros terület középső, mintegy 30 hektáros részét megkímélték az elemek. Nagy szerencse: fehér kócsagok és vörös gémek költenek ott. Hála az égnek, a barna ásóbékák telelőhelye sem égett le akkoriban.

A lángok fénye messzire üzent: összefogásra van szükség, mert segíteni kell. Így is lett: adománygyűjtés indult, s a vizes élőhely érdekében az állami természetvédelem is csatasorba állott. Ezért 2022 tavaszára már meg is újulhatott az egykori gátőrház, a Farmosi Madárvárta épülete. Füri András errefelé a „gazda”, azaz a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) vezetője.

Márpedig szerinte – kutatói szempontból – nagyon értékes helyen valósult meg a beruházás. Tudjuk, hogy nem csupán „hazabeszél”: a körzetben gazdagon termett természeti érték és látnivaló. Ezt bizonyítja, hogy a DINPI látogatószáma 12 esztendő alatt megkétszereződött, immár több mint 200 ezer látogatót fogad évente.

Fordítsuk tekintetünket délre, Dunaszekcső irányába. Tavasszal lezárultak ugyanis a Telelő Duna, a Felső-zátonyi mellékág megújítását célzó projekt munkálatai. A záró rendezvényen Rácz András környezetügyért felelős államtitkár tudatta: 350 millió forintból újulhatott meg a népszerű, többfunkciós kiránduló- és horgászhely műtárgyak építésével, a mellékág kotrásával. Závoczky Szabolcs, a Duna–Dráva Nemzeti Park igazgatója a fejlesztés elsődleges célját a gazdag élővilág fennmaradásának biztosításában látja. Emellett a közkedvelt horgászhely jövőjét is szavatolták a halállománynak kedvező vizes élőhely rekonstrukciójával. A nagy kék folyam árterében.

Persze, ez a siker is egy 12 éves zöld menetelés egyik állomása. A DDNPI-nél dolgozó munkatársak létszáma a 2010-es 68-ról mára 147-re nőtt. Az intézmény a fejlesztéseknek köszönhetően pedig már 150 ezer látogatóval büszkélkedhet éves szinten. Többek között az abaligeti Denevérmúzeum, a megújult szársomlyói Nagyharsányi Szoborpark, a Kikerics Panoráma Sétány, a Dráva Kapu Bemutatóközpont, a Pintér-kert Arborétum új székházának átadása vagy a jakabhegyi pálos kolostor felújítása zajlott ebben az időszakban.

A nemzetközi álzöldek Turgenyev (1818–1883) fájába vágták jelképes fejszéjüket. A háború miatt kizárták az Európai Év Fája versenyből az orosz indulót, egy 198 éves tölgyet. Mi inkább emlékezzünk az elfutó tavaszi vizekre, amelyekről a XIX. századi művész hajdan énekelt. A természettisztelő orosz írónagyság a „drága, szép napok” múlására utalt ezzel. Farmos és a Duna menti vizes élőhelyek hátterének korszerűsítése láttán elmondhatjuk, hogy a Natura újraéled, ha a tavaszi vizeket új mederbe tereli a féltő gondoskodás. És a józan ész adta építő, nemzeti szellem.