Északi éránk

„Oh, ti szűkkeblü emberek, kik mindenben, örökké szabályokat kerestek és állittok, jertek ide és boruljatok térdre a szabálytalanság remeke előtt! S mi az a szabály? semmi más, mint a sánta középszerűség mankója.” Petőfi Sándor (1823–1849) írta ezt a Baradla-barlangról Úti jegyzetek című munkájában.

Zöld FöldVass Krisztián2022. 08. 31. szerda2022. 08. 31.

Kép: Aggtelek, 2015. szeptember 22. Cseppkőképződmények az aggteleki Baradla-barlangban 2015. szeptember 22-én. Harminc éve, 1985-ben nyilvánították nemzeti parkká az Aggteleki-karsztot, a magyar-szlovák határ két oldalán lévő térség tíz évvel később a Világörökség része lett. MTI Fotó: Komka Péter, Fotó: Komka Péter

Északi éránk
Aggtelek, 2015. szeptember 22. Cseppkőképződmények az aggteleki Baradla-barlangban 2015. szeptember 22-én. Harminc éve, 1985-ben nyilvánították nemzeti parkká az Aggteleki-karsztot, a magyar-szlovák határ két oldalán lévő térség tíz évvel később a Világörökség része lett. MTI Fotó: Komka Péter
Fotó: Komka Péter

A költői tollhegyre tűzött tünemény manapság az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság büszkesége, hazánk második leghosszabb barlangja. Harminc kilométeren át kanyarog, a trianoni határon is túl. Cseppkőképződmények sokaságát csodálhatják meg a túrázók, majd a sziklafal ormáról széttekinthetnek a környéket fürkészők. A meleg évszak színpompája üli meg a tájat, mielőtt a lenyugvó vörös korong feketébe tűnik. Az Aggteleki-karszt területén körülbelül háromszáz barlangot rejt a mély. Magyarország első élettelen természeti értékek védelmében létrejött nemzeti parkja nyár végén is ide csalogat.

Nem csak a képzelet szárnyal errefelé. Az égi vándorok kedvelőit augusztus idusától egészen október végéig várja a Bódva-völgyi Madárgyűrűző Állomás. Céljuk a területen átvonuló madárállományok alakulásának természetvédelmi és tudományos célú nyomon követése. Vönöczky Schenk Jakab (1876–1945) nyomdokain járnak, hiszen a híres ornitológus volt az a szakember, aki a XX. század elején, 1908-ban meghonosította a madárgyűrűzést hazánkban.

De térjünk vissza a jelenbe. Az érdeklődők a program szakmai vezetői mellé jelentkezhetnek önkéntesnek, így a madarak befogásában és kezelésében is részt vehetnek. Madárgyűrűzés, madárfigyelés, madárhatározás, madártani és természetvédelmi, illetve botanikai és zoológiai ismeretszerzés gyarapíthatja tudásukat. Előzetes tapasztalatra nincs szükség, hiszen minden jelentkező megfelelő tájékoztatást és gyakorlati képzést kap a helyszínen.

E vidéket gazdagítja a Kincskereső ösvény. Szakmai zsűri döntése alapján 2016-ban honunk legjobb ökoturisztikai tanösvényének választották. Nem csoda, mert érdekes időtöltést ígér. Hat rejtőzködő állomást kell megtalálni: kék tojással díszített jelzőoszlopok, a matricagyűjtőn található térkép és útmutató segítik az arra kalandozókat. Gyerekbarát bakancsos „vállalkozás” ez, hiszen az állomáson természetes alapanyagú, interaktív játékokra lelhet az aprónép. Az izgalmas kincskeresésről visszatérők – a betelt matricagyűjtők jutalmául – ajándékot is kapnak.

Aki még ennél is többre vágyik, vegye az irányt a Rudabányai-hegység északi része felé. Pazar élményt nyújt a néhol szurdokszerű Telekes-völgy bája, mely – úgy hírlik – kárpáti hangulatot áraszt. A Keringő-bércről a völgybe szállva lent több mint kétszázmillió éves triász mészkövek őrzik a csendet. Az ott csörgedező patak néhol szűken méri a víz áldásait. Aztán mohazöld völgyfal állja útját a felgyorsult időnek. Az emberfia azonban tovább mehet, kicselezve az Ördög-gát sziklaszorosát, az Ördög-gát-lyuk kettős bejárata felé.

Ezek is érdekelhetnek