A magyar sorspuszta

Az intenzív tájhasznosítás következtében sajnos ma is nagy nyomás nehezedik a még fennmaradt területekre. Hazánk természetes vizes élőhelytípusainak zöme kedvezőtlen természetvédelmi helyzetben leledzik. Ezért fontos cél a további állapotromlás megállítása, az effajta területeket eltüntető feltöltődés megakadályozása. Mindez számos helyszínen aktív beavatkozást és beruházást igényel.

Erre a feladatra összpontosít a Hortobágyi Környezetvédelmi Egyesület, mely azzal a céllal alakult 1993-ban, hogy – főként fészkelő vízimadarak számára – vizes élőhelyeket teremtsen. A szervezet e célok érdekében eddig három, Európai Bizottság által támogatott Life-projekt megvalósításában vett részt. A munka szakmai nimbuszát gyarapította a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség és a balmazújvárosi önkormányzat szakembereinek támogatása és szakmai felügyelete. Így lesz a jövőben is.

Hiszen a történet folytatódik. A negyedik ilyen projekt 2022 őszén már el is kezdődött. Az Európai Bizottság ugyanis direkt támogatásban részesítette a Balmazújvárost körülölelő vizesélőhely-láncolat újraélesztését. Októberben erről szólt a balmazújvárosi „Szikes Vizes Élőhelyláncolat” LIFE Nyitókonferencia. A rendezvényen Rácz András arról beszélt, hogy Magyarország rendkívüli sikereket ért el az egyetlen, dedikáltan környezet- és természetvédelmi, valamint éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató európai uniós forrás tekintetében. Eddig ugyanis 41 LIFE-projekt keretében csaknem 70 millió euró összegű támogatást nyert el hazánk a természetvédelemért felelős államtitkár tájékoztatása szerint.

A LIFE-projekt 2021-ben indult új, hétéves időszakának első pályázati ciklusában két hazai projekt is sikeres lett az európai uniós elbírálás alkalmával. Ebből az egyik a természetes vízjárás rehabilitációjára koncentrál egy hortobágyi vizesélőhely-láncolat vízhiányának felszámolása érdekében, mintegy 2,4 millió euró EU-s támogatással. A probléma megoldásához szükséges a természetvédelem, a legeltetést végző gazdálkodók és a vízügyi szakemberek összefogása.

Miért fontos ez? Azért, mert a vizes élőhelyek természetes szűrőként működve védik felszíni és felszín alatti vízbázisainkat. E területek döntő része ma védett természeti vagy Natura 2000 terület. Megőrzésükben a természetvédelmi ágazatra kiemelkedő feladat hárul. Az állami természetvédelem intézményrendszere, illetve azon belül is a nemzetipark-igazgatóságok egyik alapfeladata gondoskodni e földek természetvédelmi kezeléséről, őrzéséről, bemutatásáról, és az ott található természeti értékek állapotának folyamatos nyomon követéséről. A Hortobágyon is. Azért, hogy ne legyen annyi szomorú redő „az Isten homlokán”, ahogy hajdan Petőfi Sándor becézte e vidéket.