Csonka kúp

Vulkáni vonzereje van. Mélytüzű magaslat. A Sághegy még csonkán is sármos a zöldbe vágyók számára. Vas vármegyében néz le ránk a bazalt. Erre kalandozunk mi is, mindegyre feljebb és feljebb haladva a Markovics Tibor vezette Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén.

Celldömölk a Kemeneshát és a Bakony közé ékelt Marcal-medencében fekszik. A város határában, a hegyre vezető úton áll a Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont. Az ország egyetlen vulkanológiai kiállítása rejlik e falak mögött. Egy évtizede adták át az intézménynek Az Év Ökoturisztikai Létesítménye díj harmadik helyezését Rácz András akkori helyettes államtitkár, jelenlegi természetvédelemért felelős államtitkár jelenlétében. A címet olyan létesítmények nyerhetik el, amelyek megfelelnek az ökoturizmus alapelveinek. Tehát autentikus élményeket nyújtanak, oktató és szemléletformáló szerepük van, bővítik a helyi termékek és szolgáltatások iránti keresletet, valamint hasznosak a helyi közösség számára. Bevételeik egy része pedig a természeti örökség megőrzését szolgálja. A magunkfajta bakancsos számára azonban az a fontos, hogy a tárlat maradandó élményt nyújtson. Nem csalódik az ide látogató. 

De haladjunk tovább az emelkedőn! A hegyaljai kaptató után megpihenünk a fogadóként működő egykori bányaigazgatói villánál. Itt áll az Eötvös Loránd (1848–1919) geofizikai kísérleteit megidéző emlékoszlop is. Az információs pontnál felszerelkezünk térképekkel és tudnivalókkal, aztán lépcsőzünk tovább az egykori transzformátorház felé, mely 1977-től ad otthont a Sághegyi Múzeumnak. Korszerű kiállítás látható a hegy geológiájáról, kultúrtörténetéről, ám a helytörténeti kiállítás mellett a hely élővilágával is megismerkedhetünk. A természeti kincsekkel, amelyekre az állami természetvédelem ügyel. 

Tovább kell mennünk, vár a grádics, és fent a pazar panoráma. Körben szélesen terpeszkedik Veszp­rém és Vas vármegye határvidéke, valamint az ország legnagyobb, tizenkilenc méter magas trianoni emlékműve. A „Nagymagyarországért” felirat felidézi, hogy az első világégés után hazánk földjének kétharmadát elszakították. A Magyar Közigazgatás című lap 1934-ben panaszos hangon jegyezte le a tájseb diagnózisát: „A kúpnak több mint fele része már eltűnt és a letarolt részre legújabban felállított hatalmas, ún. »trianoni« kereszt talán nem is annyira a trianoni szerződés folytán elveszített területekre fogja emlékeztetni az utódokat, mint inkább a mostani nemzedék élhetetlenségére, amely eltűrte, hogy a szép Sághegy kúpját csupa üzleti »haszon« kedvéért, egészen trianoni stílusban lerombolják…” Egy esztendővel később, a Gömbös-kormány jóvoltából ugyan megszületett az első természetvédelmi törvény, ám a tervszerű rombolásra már ez sem nyújtott gyógyírt. A csonka ország csonka hegye később mindenesetre oltalom alá került, amikor 1975-ben létrejött hazánk egyik legkisebb tájvédelmi körzete. Azért, hogy minden maradék értéke méltán az utókorra szálljon.