Szép színes világ

Zöld FöldVass Krisztián2023. 09. 14. csütörtök2023. 09. 14.

Fotó: Csodalatosbalaton.hu

Kisbalaton Fotó: Csodalatosbalaton.hu

Szétterjesztett szárnnyal szárítkoznak a fekete kormoránok. Fehér nagykócsagok szállnak a békalencsés nyílt víz fölött. Jégmadár siklik az ég tükrén. Alattuk a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara terül szét zölden. Sárgacsőrű tőkés récék tollászkodnak. Az iszapos partszegélyig merészkednek. 

Erdős Sarolta tájegységvezetővel rójuk a Kis-Balatont. Túl a Diás-szigeti Matula-kunyhón, a dagonyás-bivalygulyás-ürgés Kápolnapuszta felé tartunk. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság ter­mé­szet­védelmi őrszolgálatának vezetője vörös gémek felé int. A távcsőbe meredve állunk, míg a nyomunkba szegődött róka óvatosan méreget minket. Aztán kíváncsiságát legyőzve a nádasba oson.

Zöld egyenruhás kísérőm sokáig a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságban élte meg hivatását. Ám családi gyökerei az első magyar természetőr, Gulyás József falujáig nyúlnak: Vörsig. Hazajött. 

Mozgalmasan telik az idő a magyar tenger vidékén. Idén nyáron egy aligátorteknős – más néven harapós teknős – felbukkanása borzolta a kedélyeket. Az idegenhonos jövevénynek éles, csőrszerű állkapcsa van, nem csupán az emberre veszélyes. A törvényesen kizárólag állatkertekben tartható állatot könnyen felismerhetjük a farkán megjelenő jellegzetes szarukúpokról. Magyarországon természetes ellensége nincs, a természetbe kerülő egyed komoly károkat tud okozni a természetes élővilágában. Táplálékkonkurenciát jelent a mocsári teknősnek, mi több: a napozó- és tojásrakó helyeikről is kiszoríthatja őshonos teknősünket. Elmondható, hogy mindegyik szabadon kóboroló példány illegálisan került ki a zöldbe.

Immár tízesztendős a szakmai utánpótlás Ifjú Kócsagőr Programja. A megmérettetés nevét a vörsi Kis-Balaton őréről – Gulyás Józsefről –  kapta. A volt halászmesterről, akit hazánk első természetőreként tart nyilván a szakma. A verseny keretében a résztvevők terepgyakorlatra mennek hazánk tíz nemzeti parkjába. Erdős Sarolta mentoráltja, Kecskeméti Anna is. Együtt megyünk a fenékpusztai Vönöczky Schenk Jakab Kutatóház gazdasági melléképületébe. Sérült és beteg védett madarakat etetnek. A madárkórházba kerülnek rövidesen. Egy fehér gólyát lőtt sebbel hoztak be. Aléltan vár a sorsára. Egy jó csókát viszont a bajban is nehéz pajkosságából kizökkenteni. A vállamra ül. Ismerkedünk. Kis idő múlva a hallójáratomban érzem a csőrét. Szőrszerű tollsörték csiklandoznak legbelül egy pillanatig. Mindenki nevet ezen. Mi tagadás, közel kerülünk egymáshoz. Az állatok viselkedéstanának megalkotójától, az osztrák természettudóstól, Konrad Lorenztől (1903–1989) tudom, hogy talán egy bimbódzó románcba bonyolódtam. Salamon király gyűrűje című művében arról írt, hogy ez az udvarlás jele. Szerelmes csókája ugyanis hol a szájába, hol a fülébe gyömöszölgette a madárínyencfalatokat. A kis varjúféle lisztkukacokkal próbálta levenni a lábáról. 

Utóirat: Kecskeméti Anna megnyerte a területi döntőt. Ő képviseli majd a nemzeti parkot az országos döntőn. 

 

Ezek is érdekelhetnek