Madárkapitányok

Hazánk első természetvédelmi őréről, Gulyás József (1872–1954) munkásságáról 2021-ben e sorok írója közölt összegző könyvet. Hogy ki volt a második magyar ranger? Ennek járt utána Magyar Gábor és Bankovics Attila. Madárkapitányok című kötetüket a Természetvédelmi Őrök Országos Találkozóján mutatták be 2023 szeptemberében. Megjelenését a Püski Kiadó gondozta. 

A szerzőpáros számos szakmai művet publikált már. Dr. Magyar Gábor az Agrárminisztérium ter­mé­szetmegőrzési főosztályvezetője. A budapesti Ál­lat­or­vos­tudományi Egyetemen végzett, az ál­lat­or­vos­tudomány kandidátusa. Állatorvos-virológusként töltött kutatóéveit követően állami és civil természetvédelmi szervezeteknél dolgozott. Az Aquila című madártani folyóirat főszerkesztője.

Dr. Bankovics Attila a Szegedi Tudományegyetemen végzett biológia–földrajz szakos tanárként. Részt vett a Bakonyi Természettudományi Múzeum 1972-es megalapításában, majd a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság zoológusaként, később a madártani intézet igazgatójaként, nyugdíjba vonulásáig pedig a természettudományi múzeum ornitológusaként dolgozott. 

Munkájuk nyomán zöld erezetű história született. Amint már említettem, természetőrzésünk hőskorszakának második fejezetéről adtak számot. Arról, hogyan kapott szárnyra a bolygónkat féltő emberi gondoskodás. Az örök érvényűt teremtő szakmai elszántság. 

Ahogy a nagy kortárs, a jeles ornitológus-természetvédő Vönöczky Schenk Jakab (1876–1945) fogalmazott Madármenhelyek című írásában egykor: „Magyarországon eddig még állami madármenhely nincsen, csak magánterületek vannak, ahol államilag fizetett őrök vannak alkalmazva a madárpusztítás megakadályozására. A legfontosabb terület a Kis­balaton, ahol 1922 óta kócsagőr van alkalmazva. (…) A második államilag őrzött madármenhely a Pest megyei Ürbő puszta, régtől fogva híres vízimadárfészkelő-tanya. (…) Jelenleg az ott működő madárőr a tojásszedést szinte teljesen megszüntette, s a lakosság is lassan megszokja az új rendet, hogy a vadmadártojás nem közpréda.” A neves tudós kifinomult aprólékossággal kutatta a vízivilág eleven értékeit. Évtizedekig járta Ürbő szikes vidékét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében.

Történetünk kulcsfigurája volt. Rendszerező elme. Munkás tervszerűsége követendő példa mindenkor. A szerzők e módszerességben leltek alkotói mércére. Múltunk nyomába eredtek, hogy élhető jövendőnk legyen. Hiszen környezetünk megóvása önmagunk védelme is egyben. Erre int elődeink hagyatéka. Első, 1935-ös természetvédelmi törvényünket Darányi Kálmán (1886–1939), a Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere neve fémjelzi. Az államférfi – immár kormányfőként – 1938-ban arra intett: „A magyar politikusnak egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenie a nemzet távolabbi céljait.” E nemzeti hitvallás a kötet elvi ornamentikája.