Hortobágy, dicső rónaság

Slambuc rotyog a bográcsban. A csikós ostort csattogtat, míg darumadár nyújtogatja a nyakát, odébb tú­zok­kakas áll hetykén. A mezei nyúl is ugrásra kész. Híd is van, de az bizony nem kilenclyukú. Mert nem a rónán járunk, hanem a budapesti Városligetben. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) a Vajdahunyad várába költözött. Egy kiállítás erejéig, mely a nemzeti park fennállásának fél évszázadát eleveníti fel. A fentiek tehát a „Hortobágy, dicső rónaság…” 50 éves a Hortobágyi Nemzeti Park című kiállítás megnyitó ünnepség pillanatképei voltak. 

Ötven évvel ezelőtt, 1973-ban a Hortobágyon alakult meg Magyarország első nemzeti parkja, amely nemcsak az első, de a legnagyobb és legismertebb nemzeti park is hazánkban – emlékeztetett Rácz András. Az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára szólt arról, hogy az intézmény a Jászságtól a Nyírségig majdnem kétmillió hektáron óvja a védett értékeket. A nemzeti park élővilága rendkívül színes, hiszen nemcsak az itt élő madárfajok változatossága egyedülálló, hanem a világon regisztrált 2200 Przewalski-vadlóból 300-nak a Pentezugi Vadlórezervátum és a Hortobágyi Vadaspark ad otthont. 

Ez a romantikus nemzeti kincs a főváros látnivalóit gazdagítja. Az Estók János vezette Magyar Mezőgazdasági Múzeum izgalmasan tárja elénk a puszta és a benne élők világát. A rangosan szép környezet méltó helyet ad a témának. Ahogy belépünk, rögtön a Természetvédelmi Őrszolgálat egyenruháiba botlunk. Joggal, hiszen a Hortobágyon kezdték meg szolgálatukat a zöldbe öltözött magyar rangerek. Egy igaz érték, magyar szürke marha szarvából készült gyönyörű kürt is látható a vitrinben, Herman Ottó (1835–1914), a nagy polihisztor gyűjtéséből. Nemzeti-népi mintázatú, veretesen míves hangulatba toppan az érdeklődő. De tudásunkat is tágítja a falra helyezett ismertető: „A Hortobágy puszta kifejezéssel először 1701-ben Debrecen város jegyzőkönyvében találkozhatunk.” A kommunista államosítás utáni rossz hasznosításról pedig így fogalmaz: „A juhászat kivételével a többi hagyományos állattenyésztési ág leépült. A beavatkozások hatására a Hortobágy ökológiai egyensúlya súlyos veszélybe került.” Örök tanulságaként annak, hogy a vörös csillag sugarai megperzselik a zöldet. 

Medgyesi Gergely Árpád, a HNPI igazgatója felidézte, hogy Móricz Zsigmond (1879–1942) nevezte elsőként nemzeti parknak a Hortobágyot. Akkor, amikor Magyarországon még gyerekcipőben járt a természetvédelem. Hídi vásár a Hortobágyon című művéből olvasott fel egy zárásnak is beillő részletet: „Természeti szépséget elmondani annak, aki hasonlót nem látott, nem lehet. Hogyan érti meg a késő nemzedék, ha azt mondom, hogy asztalsima terület oly távolságban, ameddig a szem ellát. Megrendítő, mikor az ember megáll a közepén, s körülnéz. (…) Az az érzés támad fel, hogy a Természet millió éves harcban nőtt össze az örök istenséggel, a vad természettel.”