Őshonos udvar

Napsütötte őszben bóklászunk. A 2023-as Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) területén. Bent az állami természetvédelem standjai, kint az „Őshonos udvar” karámjai között. Ólak közt ólálkodunk. Megelevenedik a hazai agrá­rium és természetvédelem. Budapestre költözik a vidék. Tájaink, állataink, növényeink, gombáink és a benne élő ember. Föld és zöld: ezek az OMÉK címszavai. Az életadó természet minden magyar adománya. Szavakból készült tablókép következik. 

Már gróf Széchényi István is szervezett „állatmutatást” Magyarországon 1829-ben. Ott és akkor, csaknem két évszázada is lehetett látni magyar tehenekből álló gulyát. Ahogy most is szürkemarhák várják az „Őshonos udvarba” érkezőket. Jellegzetesen robusztus alakjuk mellett a kárpáti borzderes eszeget. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) kitelepült farmján nézzük a kis testű, barna, szürkésbarna, tehát deres árnyalatú patásokat. A tájékoztató molinó szerint a XIX. században nemesítés céljából behozott svájci borzderesek és a Kárpátok ősi fajtáinak ­kereszteződése. Továbbmegyünk. A ketrecben nyúj­­tózik egyetlen őshonos nyúlfajtánk, a magyar óriás nyúl. Fiatal fajta, a két világháború között keletkezett. Igénytelen, gyors növekedésű jószág. Az Országgyűlés nemzeti kinccsé nyilvánította. Eddig szőrmentén haladtunk, most ragadjunk tollat. 

Ott, ahol sárga magyar tyúk kapirgál, mely a Dunántúlon, az Alföld és a Duna–Tisza köze egyes ré­szein volt elterjedt. Nyaktollának végei, a szárny evezőtollai és a faroktollak végei barnásfeketék. Mellette fehér magyar tyúkok kapkodnak a csőrükkel. Jól viselik a nap melegét. Derék dolog. A kendermagos magyar tyúkok erénye másban, rejtőzködő gúnyájukban rejlik. A ragadozóktól veszélyeztetett területeken ezért kedvelt fajta volt. A fogolyszínű magyar tyúk finom rajzú külcsínnel dicsekszik. Különösen a kakas. Aranysárga, narancsvörös, barnáspiros, fekete, zöld és barna alakot ölt. 

Házigazdánk 2019. június elsején a hazai génmegőrzés bázisintézményeként, az egykori tápiószelei NöDiK (Növényi Diverzitás Központ) és a gödöllői HáGK (Haszonállat-génmegőrzési Központ) egyesülésével jött létre. Az Agrárminisztérium által irányított szerv. Az intézmény hazánk legnagyobb és egyben központi génbankjaként működik. Gyűjteményeihez, állományaihoz kapcsolódóan ellátja a génmegőrzési és fajtavédelmi, kutatás-fejlesztési és innovációs, valamint vidékfejlesztési, oktatási és ismeretterjesztő tevékenységeket. Fontos hivatást teljesít. Hiszen a bio­diverzitás: biológiai sokféleség. A különböző biológiai létformák öröklött változatosságának összessége. ­Földünk halványuló árnyalatainak fogyatkozó kavalkádja. Elszíntelenedő bolygónk megmaradásának záloga. Ezért az itt végzett munka különös jelentőséggel bír. Hiszen a fajok sokféleségét és a fajokon belüli genetikai változatosságot őrzi. Egy olyan világban, amikor a korszellem új, zagyva Bábelt épít. Az őshonos fajok kárára. Legyen az növény, állat, vagy maga az ember.