Meg kell őrizni a sokféleséget

A természet rendje hierarchikus. Fontos része a bio­­diverzitás, azaz a földi élet sokfélesége. Ezt az értéket óvja az állami természetvédelem. Ám mindennek megvan a maga helye, ezért úgy kell őriznünk e többszólamúság akkordjait, hogy az invazív fajok száma ne növekedjék. Magyarán: a sokféleség erénye nem vonatkozik az idegenhonosokra. A most induló debreceni biodiverzitás-kutató központ rendezvényén jártunk, és az ott elhangzó előadások fő üzeneteit szedtük csokorba.

A Hajdú-Bihar vármegyei esemény a közös halmazról szólt, az állami természetvédelem és a tudomány metszéspontjáról. Az előbbit képviselő Rácz András a kutatóműhelyek jelentőségéről beszélt. A természetvédelemért felelős államtitkár tudatosította, hogy a természetvédelem speciális műfaja az államigazgatásnak, melyhez szükség van az egyetemek, tudományos és kutatóműhelyek, valamint a helyben élők, civilek és önkormányzatok segítségére, támogatására. Napjaink egyik stratégiai jelentőségű feladata a legidőszerűbb ökológiai, környezeti kutatási témákon keresztül megtalálni azokra az összetett kérdéskörökre a választ, amelyek hosszú távon határozzák meg a természet ökológiai állapotát, és erre épülve az emberek jóllétét, életkörülményeit és tevékenységét.

Hiszen a természet védelme nem öncél. Nemcsak a kutatók és szakemberek hobbija, nem a fejlődés gátja, hanem megmaradásunk és versenyképességünk záloga. A debreceni kutatóközpont tevékenysége számos témában kapcsolódik majd az állami természetvédelem munkájához. A tervezett kutatási témák jelentős részével a Természetvédelemért felelős Államtitkárság programjai is foglalkoznak. Több mint két évtizede folyik ugyanis biotikai adatgyűjtés a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretein belül. Tervezik az eddig keletkezett hosszú távú adatsor feldolgozását. Az állami természetvédelem számára mindig fontos volt a tudományos alapokra helyezett folyamatos fejlesztés. Az eredményekre épül majd a jövő munkája. Mind a nemzetipark-igazgatóságoknál, mind a hatóságoknál. Fontos az is, hogy az eredményeket elérhetővé tegyük, ezt célozza a BÁRKA Természetvédelmi Adattár létrehozásával. Az államtitkár szerint sok helyi kérdést nem tud vizsgálni egy országos program. Ehhez kell a kutatóközpont regionális léptékű megközelítése. A kutatás és a természetvédelem összefonódására hozta fel további példaként, hogy számos kutató bevonásával elkészült Magyarország Ökoszisztéma-alaptérképe is.

Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vezetője Festetics Antal professzort idézte: „A természetvédelem ügye ma már nem lehet egy maroknyi idealista kutatómunkája.” Emlékeztetett Magyarország Alaptörvényére, mely rögzíti a bioló­giai sokféleség védelmét, fenntartását és megőrzését állami kötelességként. Hangsúlyozta, hogy ez a honos növény- és állatfajokra vonatkozik. A sokféleség ­növelése alól azonban kivételt jelentenek az ide­­gen jövevények.