Kirándulás a naprendszerben

Zöld FöldVass Krisztián2024. 03. 27. szerda2024. 03. 27.

Kép: A Bükki Csillagda kiállítása képzeletbeli utazásra repít minket a naprendszerünkben

A Bükki Csillagda kiállítása képzeletbeli utazásra repít minket a naprendszerünkben
Fotó: A szerző felvétele

A Bükk zöldesbarna vonulatai torlaszolják a szemhatárt. A felhők a völgybe űzik a tekintetünket. Alattunk Répáshuta öleli a zöldet. Felettünk az égen törtfehér felhők takarják a fényt. Sok kis hulló vízcsepp szitál. Március nyolcadikán a Bükki Csillagda előtt nézzük a tájat. Ezen a napon lett kétesztendős a látogatóközpont. Születésnapot ünnepel az állami természetvédelem. Kerüljünk is beljebb, vágjuk hát fel a tortát. A falak mögött már vár minket sok érdekes látnivaló. Tárlat, planetárium, csillagvizsgáló, VR-játék.

Mielőtt körbenézünk, hallgassunk bele Rácz András előadásába. A természetvédelemért felelős államtitkár tudatta, hogy hazánk ökoturisztikai létesítményeinek felét nemzetipark-igazgatóságaink működtetik. Ennek negyede pedig a Rónai Kálmánné vezette Bükki Nemzeti Park Igazgatóságban található. A fejlesztések sikerét mutatja, hogy 2010 óta kilencvenhatezerről kétszázezer főre emelkedett a nemzeti park regisztrált látogatói száma. A nemzeti park létesítményei között az egyik legunikálisabb a Bükki Csillagda, mely egyedülálló lehetőségeket biztosít a csillagászati megfigyelések számára. Erről meg is győződhetünk az obszervatóriumi bemutatón. Megcsodálhattuk a korszerű szerkezetet, ám Jupiter nem elég kegyes hozzánk. A naptávcső a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudja felfedni tudását előttünk. Ekkor képzeletbeli szkafandert öltünk, s kilövünk a való világból. A virtuális valóságba. A planetáriumban Jurij Gapon VOYAGER: a véget nem érő utazás című, háromdimenziós filmje jóvoltából átélhetjük az univerzum csodáit.

Naprendszerünkről szóló kiállítás röpít a bolygóközi térbe. A hullócsillag kozmikus palackposta. A végtelenség hírnöke az itt látható NWA 6408 számú kőmeteorit, azaz kondrit is. Ősi anyag, mely idősebb magánál a Földnél is. Erről a matériáról mesél alkalmi tárlatvezetőnk, Rácz András. A szakállamtitkár ugyanis „civilben” lelkes meteo­ritgyűjtő. Egy dél-amerikai mennykőre mutat: a Campo del Cielo, azaz Mennyek Mezeje nevű hullócsillag az egyik legnagyobb, hazánkban kiállított vasmeteorit példány. A hajdani hispán gyarmaton, a mai Argentína területén csapódott be több ezer esztendeje. A vöröses színű mállási kéreg a hullás, a nedves éghajlat következményeként jött létre. Most itt áll előttünk a félhomályban kivilágítva. Majd a magyar meteoritokról szóló tájékoztató szöveget nézzük, e szerint nyolc magyar meteoritot tartanak nyilván. Ennyi felelt meg a szigorú feltételeknek, melyek a nemzetközi adatbázisba, a Meteorológiai Közlönybe (Meteoritical Bulletin) kerüléshez szükségesek.

Továbblépünk. Hunyorítok, mikor mikroszkóp fölé hajolva figyelem a gömbölyded ásványi szerkezeteket, az üvegesen megdermedt apró cseppecskéket. Avatatlanok számára csak színek szép kavalkádja, de a szakértők számára beszédes tanúk. Ezért faggatja „őket” a tudomány. Azért, hogy tisztában legyünk helyünkkel a Térben. Héliosz vonzásában.

Az arany korong az északi félteke nagy múltú, reményteli jelképe. Életadó mitikus szimbólum. A napkerék akkor is tovább poroszkál a kékben, mikor a csillagok kihunytak már régen.

 

Ezek is érdekelhetnek