Képeken a kócsagőr

Sorsba fészkelt pillanat. Képek első természetőrünkről, a rőt bajszú Gulyás Józsefről (1872–1954). A fotókat Rácz András, a temészetvédelemért felelős államtitkár mutatta be a nyilvánosságnak. Néhány újabb, sosem látott kordokumentum, melyeket a neves ornitológus, Vönöczky Schenk Jakab (1876–1945) készített. Ő korának aggódó tudósa volt: drámai beszámolókat tett közzé a kis-balatoni kócsagtelepek pusztulásáról. Ennek hatására közadakozás kerekedett, és a közadakozásból befolyt pénzen állították szolgálatba a vörsi illetőségű Gulyás József kócsagőrt. 
Az első fotóról egyszerű gúnyában néz ránk. A második képen egy jellegzetes, nádtetős, balaton-felvidéki ház előtt áll: Vönöczky Schenk Jakab balatonrendesi nyaralójánál. Az államtitkár szerint ez arról ad tanúbizonyságot, hogy a korabeli madarász meghálálta a vörsi vendégszeretetet, és ő is vendégül látta a saját otthonában Gulyás Józsefet. A kócsagőr szokatlanul ünnepi öltözete legalábbis ezt látszik alátámasztani. Tehát nemcsak szakmai, hanem emberi kapcsolat is volt köztük. A harmadik képen Gulyás József elismerően szemléli utódait, hiszen nemcsak mi vagyunk büszkék rá, hanem ő is miránk. Amikor ugyanis munkába állt, a Kis-Balatonon mindössze négy pár nagykócsag fészkelt, de egy sem nevelt fiókát. Ez a szám ma hazánkban négyezer-egyszáz, illetve négy­ezer-kettőszáz pár. 
A madárgyűrűzést Vönöczky Schenk Jakab javas­latára 1908-ban vezették be itthon. A világon harmadikként: Dánia és Németország után. Kedvenc kutatási munkaterülete a Kis-Balaton volt. Amiről így írt 1931-es A madarak világának tanulmányozása című könyvében: „Magyarországon eddig a szó szoros értelmében vett madármenhely még nincsen. Vannak egyes területek itt is, elsősorban vízimadarak fészkelőterületei, ahol álla­milag fizetett őrök vannak alkalmazva (…).” 
Természetőrzésünk kezdeteinél még nem létezett sem kutatóház, sem látogatóközpont Fenékpusztán. A honi és külföldi szakemberek Gulyás József otthonában szálltak meg. Somogy és Zala vármegye határán, a magyar tenger északnyugati szegletében. A terepi munkákon kívüli teendőiket is itt végezték. Humphrey Adam Gilbert (1886–1960) – Arthur Brook (1886–1957) brit szerzőpáros Watchings and Wanderings Among World című, 1931-es, csak angolul hozzáférhető kötetében Vönöczky-Schenk Jakabról és a kócsagőrről is megemlékezett. Hajnali öt órakor reggeliztek, utána indultak Vörsről a lápra. E műből az is kiderül, hogy filmet forgattak a mocsárban a ködös Albionból érkezett vendégek. S lám: Secrets of Nature – A Spoon In his Mouth címmel meg is találtam a világhálón az 1930-as opuszt. A mozgóképen pedig Gulyás Józsefet és fiát. A most előkerült fotók mellé egy újabb, mozgóképes felfedezést is csatolhatunk.