Anna-liget aranykora

Szarvas városa a csonkítatlan történelmi Magyarország földrajzi közepe. Ide, az Alföld szívébe látogatunk ezúttal. A Hármas-Körös holtágának partján nézünk körbe, Békés vármegye északnyugati csücskében. Egy évtizede adta át az állami természetvédelem a Körösvölgyi Állatparkot az érdeklődőknek. Négyszázezren látogattak ide azóta. A világjárvány éveit leszámítva az állatpark látogatószáma minden évben rekordot döntött. Szegődjünk a nyomukba, lépjünk be a nevezetes Bagoly-kapun. 
A kerek évfordulón Rácz András elevenítette fel a zöld múltat. A természetvédelemért felelős államtitkár ünnepi beszédében felidézte, hogy a nemzeti park megalakulása nemcsak a védett természeti értékek életében hozott gyökeres változást, hanem az akkor már gyakorlatilag lakhatatlan állapotú Anna-ligeti Csáky-kastély történetében is. A hatvanas években barbár módon átalakított kúria visszakapta a második világháború időszakában jellemző beosztását. A parkkal együtt védetté vált, és az újonnan létrejött nemzeti park székházaként teljes felújításon esett át. A huszonnyolc hektáros kastélyparkban a kármentesítést követően 2002-ben felépült a Körösvölgyi Látogatóközpont, 2014-ben pedig létrejött Magyarország egyetlen olyan állatkertje, ami a Kárpát-medence őshonos állatait mutatja be: a Körösvölgyi Állatpark. 
Megnyitásakor a Dél-Tiszántúlon egykor és ma honos, mintegy huszonhatféle madár- és emlősfaj egyedei az akkor még ezernégyszázötven méter hosszú sétány mentén voltak megtekinthetőek. A következő esztendőben további hétszáz méterrel bővítették, s a látogatóközpontban három, összesen hétezer liter össztérfogatú ak­vá­riu­mot adtak át. Ezáltal huszonöt fajjal gyarapodott a park. Szakmai szenzációnak számított 2015-ben, mikor a nemzetközi fajvédelmi program során ide kerülő európai bölénypár egy egészséges bölényborjúnak adott életet. Aztán játszótér, jávorszarvas-kifutó, állatsimogató, s az első hazai vízi tanösvény létrehozásával folytatódtak a beruházások. 
Az Anna-ligeti kastély gondos gazdája a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, melynek immár három évtizede Tirják László a vezetője. Azóta bírja a Csákyak támogatását és bizalmát. Hiszen a família szerint a birtok a legjobb kezekben van azóta, amióta már nem a nemesi család tulajdona. Anna-liget új aranykorát éli, amióta az állami természetvédelem vette kezelésbe. 
E fejlesztések: befektetések a nemzeti jövőbe natúránk értékeinek megóvásáért. Ahogy a város szülötte, Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) írta: „Nagy és örök szimbólum a bábeli torony, amelyet az ember megpróbál építeni, hogy legyőzze a természet örök erőit. Belebukott egyszer és ezerszer is bele fog bukni. A civilizációnak is vannak korszakai, amikor a mesterkélt intézmények útvesztőjében eltévedt, elfáradt, elfásult, kiaszott ember azt kezdi érezni, hogy vissza kell térnie a természethez, mert különben pergamenné aszalódik minden élet és múmiává minden ember.” (Idézet: Zsilinszky Endre Beszéljünk egyszer másról. Szózat, 1922. 08. 06.) 
 

Tirják László nemzetipark- igazgató (balra) és Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár (jobbra) a kastélyt építtető gróf Csáky Albin szobra előtt összegzik az eredményeket