Bugac buckáin

Bugac buckái fölött egerészölyvek köröznek. Párban róják a köröket. Frissen ácsolt fateraszról nézzük az eget a Puszta Kapuja Információs Központ birtokán. Túl a gémeskúton és XIX. századi nádtetős, népi műemlék tanyacsoporton. A Buzsik-csőszházon, mely a környék legöregebb épülete, s nevét régi tulajdonosáról kapta. A múlt század elején borkimérésként szolgált, majd csendőrállomásnak adott otthont. Szépen meszelt falai, a vastag ablakrácsai csendben várnak az ide tervezett tárlatra hiszen a 2024 júliusának elején átadott új épület mögött is múzeum nyílik majd. No, de addig is lesz látnivaló elég, nézzünk is körbe a centrum épületében. Itt már nem a jövendő plánuma, hanem a jelen valósága vár. És a puszta érzete, amit Ugró Sándor nemzetipark-igazgató szerint az új intézmény fog nyújtani látogatóinak. 
A fogadóépület tervezésénél ezért fő szempont volt, hogy az épület arányaiban és megjelenésében igazodjon ezekhez a történeti építményekhez. A tervezés folyamán – a táj- és természetvédelmi szempontok mellett – kiemelt szerepet kapott a kulturális örökségvédelmi szempontoknak történő megfelelés. 
Az épületben két kiállítási egységet alakítottak ki interaktív elemekkel dúsítva. Pásztorélet címmel az egykori külterjes állattartás tájra gyakorolt – évszázadokon átívelő – hatásait érzékeltetik. Azt, ami nagyban befolyásolta a terület ökológiai viszonyait. A „Bugaci buckák között” pedig átvezet minket a ter­mészetbe, közelebb hozza a közönséghez a puszta különleges élővilágát, felvillantja rendkívüli és változatos érté­keit. A látogatóközpont különböző programok kiindulási helyeként, konferenciák megvalósítási helyszíneként is funkcionál majd. A központ aján­­dékboltjában terveik szerint nemzeti parki védjegyes termékeket lehet majd vásárolni. Erről már Rácz András természetvédelemért felelős államtitkártól tudunk. 
Ha szétnézünk e tájban, s kilépünk a nemzeti park nyújtotta élmények körén, további látnivalók részesei lehetünk. A közeli Pétermonostora ugyanis régészeti szenzáció. A nagyközség melletti Monostordombon jó ideje zajlik az ásatás. Rosta Szabolcs vezet körbe minket a tatárok pusztította templom romjainál, a tömeg és a temető árkából ránk meredő koponyák és csontok közt. Rábukkantak a hajdani település kövezett főterére: egykor több ezer lakóház és épület vette körül. Ilyen volt a kéttornyú, háromhajós, félköríves, szentélyzáródású bazilika és a hozzá kapcsolódó premontrei kolostor. E kövek a kora középkori magyar birodalom nagyságának, gazdagságának emlékei. Ezt mu­tatja be a nemrégiben felavatott Aranymonostor Látogatóközpont, ahol Szabó László polgármester kalauzol minket, az aranyozott veret, ezüstpénz, limoges-i öt­vös­remekmű, s a nevezetes technikai bravúr, a kobaltkék cseppes „szíriai” üvegpohár között. 
E környék ember alkotta nevezetességei mellé az állami természetvédelem a zöldértékek bemutatását is méltón hozzárendelte. Találóan mondta erről a megnyitón mondott beszédében Lezsák Sándor József Attila-díjas költő, a térség országgyűlési képviselője: e romantikus táj lelke a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.