A kunhalmok védelmében

Erdélyi József (1896-1978) Kunhalom című versében győz a Halál. Martaléka lesz a költemény címadó tárgya: a pusztából kiemelkedő „feltűnő emelet”. Esők-szelek, hevek-havak, nyarak-telek koptatják. „Egyszer csak elfogy teljesen / Nem marad hire, hamva sem.” A természetvédelem azért küzd három évtizede, hogy a nagy népi költő jóslata ne teljesedjék be a teleken. Erre emlékeznek Békéscsabán 2024. november 23-án a szakemberek úgy, hogy számot vetnek a jelennel is. És az elkövetkező időkkel, békéscsabai platánok szomszédságában.

Vendéglátónk Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója. A környezettudományok doktoraként idézi a “Tanácskozás a kunhalmok védelméről” című cikket. A Békés Megyei Nap című napilap 1994. november 24-i számában olvasható írás beszédes felcíme: „A piramisokat sem hordják el.” Hírt ad arról az összejövetelről, melynek apropóján újra összegyűltek a hozzáértők Dél-keleten.

Rácz András hangsúlyozza, hogy természeti örökségünk megóvásának emblematikus példája a kunhalmok védelme és megőrzése, hiszen ezek az objektumok, különösen sérülékenyek. A szakállamtitkár szerint a halmok kultúrtörténeti, régészeti és egyéb jelentősége mellett, a természetvédelem számára elsődlegesen táji és ökológiai szempontból fontosak. Szigetek, a zöld infrastruktúra láncolatai. Számos faj megőrzését biztosítják az intenzív mezőgazdaság közepette. Aztán Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság vezetője tudatosítja: a táj az európai sztyeppzóna legnyugatibb csücske, az általa képviselt intézmény értékei ehhez kapcsolódnak. A vízjárta puszták vidékén. Balczó Bertalan rávilágít arra, hogy az agrártámogatási rendszer immár megőrzendő tájképi elemként kezeli a kunhalmokat.

Szelekovszky László nyugalmazott természetvédelmi szakértő szerint sok kincset rejt ez a vidék: a kunhalmok az Alföld piramisai. Összegzésül arra a következtetésre jut, hogy az elmúlt évtizedekben jobban tisztelik ezt az értéket. Az ország legnagyobbja is ebben a vármegyében, Békésszentandráson magasodik. Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, Bede Ádám összehasonlításképpen fényképekkel bizonyítja: a Trianonban Romániához csatolt területeken sok kurgánt a földdel tették egyenlővé. Nálunk Ilyen nem történhet nálunk meg, mert erős az örökségvédelem, mondja.

Árgay Zoltán, az Agrárminisztérium táj-és természetvédelmi referense arra emlékezteti a hallgatóságot, hogy a Természetvédelmi Őrszolgálat feladata a természeti és a védett természeti területek és értékek megóvásán túl a régészeti lelőhelyek és leletek megóvása, őrzése és károsításának megelőzése. S bemutat egy általa szerkesztett, az Agrárminisztérium támogatásával 2023-ban megjelent kötetet. Címe: „Kunhalmok megőrzése a mezőgazdasági területeken.” Ebből idézem az előadó tömören tűpontos kunhalom-meghatározását: „Védett természeti értékeket és a múlt tárgyi és kulturális emlékeit egyaránt őrző, hordozó, jellegzetes tájelemek, amelyekhez esetenként máig élő hagyományok kötődnek.”