Szakadékból alagútba

Az észak-börzsönyi táj szép természeti látványossága a Honti-szakadék. Szurdokvölgy, a tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt. Most az őszi vízesés finom hangja vág utat benne. Sáros ösvény visz a partfalak között tovább és tovább. Aztán odébbállunk, a lenti világba.

Denevér csüng a sötét Szondi-alagút mennyezetén. Elhajolok, nehogy összeakadjunk. A bőregér tovább gunnyaszt. Ott, ahol legendákat és mendemondákat szült a csend. Agyagszag, árnyék, bokatörő. A Csitári-patak völgyének keleti oldalán ér az alkony. Nógrád vármegyében, Hont és Drégelypalánk között. Dr. Leél-Őssy Sándor földrajztudós szerint ez a hely feltételezhetően a Drégelyvárból kifelé vezető alagútrendszer egyik ágának legkülső szakasza. Raktározásra alkalmas termek hiányában pusztán közlekedés céljára szolgált.

A magasban Szondi György (1504-1552) dicsőségét őrzik a falak. Az ethoszt, mely túlerővel szemben is védte a hazát, mindhalálig. Lent a faluban ennek állít emléket a Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ. A vetítőben forog a „Szondi legendája” című Filmszemle díjas, húsz perces alkotás. Az ostrom négy drámai napját eleveníti fel. Katonai hagyományőrzők közreműködésével készült Bárány Krisztián mozgóképe. Mintha a vászonról toppanna elénk Lukács Ákos, Drégely jelenlegi kapitánya. Szablyával, végvári viseletben vezet minket végig a tárlaton. A régészeti leletek tára női csontvázat őriz egy XVII. századi egyedülálló női pártával. A környék hajdani iszlám hitű jövevényeinek viselete is elénk tárul.  Megelevenedik a Török Hódoltság.

Drégelypalánk. Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vezetője e táj gazdája. Vendéglátóként megadja az alaphangot: a Szondi-kultusz ma is él, mondja. Azért gyűltek itt össze az állami természetvédelem jelesei, köztük Rácz András szakállamtitkár és Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes-államtitkár, mert 2024-ben jött létre a harmadik magyar geopark: a Bükk-vidék Geopark. A szakemberek ennek keretében összegyűjtötték a helyi mondákat, legendákat. Terveik szerint tovább erősítik a helyi közösségekkel a kapcsolatot. Szóltak a Less Nándor Emléktúráról is. A névadó a neves geográfus, botanikus, tájfutó volt, aki számos szakcikket publikált, s megtervezte a Bükki Nemzeti Park teljes vegetációtérképezését. Harmincévesen, 1993-ban hunyt el.

Korbély Barnabás geológus a Bakony-Balaton Geoparkot képviselte a Geopark Magyar Nemzeti Bizottság ülésén. Meglátása szerint a közösségi média jelentőségének súlyát mutatja, hogy a geopark oldalának tízezer követője van. Bemutatta az arculati változást is, hiszen 2024-től az Unesco Globális Geopark Hálózatának, a GGN-nek új, levédett logója lett.  A Novohrad-Nógrád Geoparkban is történt fejlesztés: új tanösvénnyel bővült júliusban: ez a „Kőszoba-gödre”. Ez népi elnevezése a Sátorosbánya területén található földtani helyszínnek. Homokkőfallal és egy időszakos vízeséssel végződő mély vízmosásos árok. Olyan természeti érték, melynek megóvása a zöld hivatás feladata.