Fák árnyékában a kunhalmok

Kúnhalmok ti, a sokhalu, bő Obtól / a kis Kaposig elfüzérlő dombok – írta versében a nagy népi költő, Illyés Gyula (1902–1983). Ipolyi Arnold (1823–1886) néprajzkutató még hunhalmoknak hívta hajdan, ám Horvát István (1784–1846) nyelvész-történész kunhalmoknak keresztelte el a hazai kurgánokat. Rajtuk is ragadt e név. Ahogy keletre tartunk, itt-ott fennakad tekintetünk az Alföld puszta síkján. Ugyanis a Tiszántúlra utazunk. Ahol e tünemények kulturális és tájképi értékeiken túl ritka növény- és állatfajok menedékei. Ezért kezelésük és rekonstrukciójuk a természetvédelem kulcsponti feladata. 

Erről szól az állami természetvédelem egyik új vállalása. Medgyesi Gergely Árpád direktor a házigazda. A Fás vegetációval borított területek és kunhalmok természetvédelmi kezelésének fejlesztése című projekt nyitórendezvényén járunk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnál, ahol az intézmény vezetője arról beszél, hogy sajnos náluk is mind jobban hódítanak az idegen honos inváziós fafajok. Ezeket a területeket visszaszerezzük, mondja. Ez több, mint egy projekt: befektetés a jövőbe. Erről a munkáról beszél a következő felszólaló, Rácz András az Agrárminisztérium képviseletében. 

A természetvédelemért felelős államtitkár emlékeztet, hogy háromszázezer hektár területet kezel a tíz nemzeti park. Extenzív állattartással tartják karban e földeket. Legeltetéssel. E nemzeti parknak öt projektterve van. Ez az első. A zöld állami szerv projektjének célja az erdők és kunhalmok természetvédelmi kezelésének fejlesztése. A négyszázharmincmillió forintos beruházás során inváziós növényfajok eltávolítására, őshonos fafajok telepítésére, kunhalmok védelmére és kezelésére alkalmas gépeket vásárolnak. A fejlesztés keretében tizenegy kunhalom és több mint hétszáz hektárnyi terület természetvédelmi állapota javul majd. 

Az inváziós fajok visszaszorítása érdekében szárzúzás, kaszálás, valamint szükség esetén fakivágás és gyepfelülvetés történik. A beszerzett gépek – például egytengelyes kistraktorok magágy-előkészítő adapterekkel – biztosítják a hatékony munkavégzést. Hosszú távú célként kiemelte az államtitkár, hogy az idegen honos növényfajok eltávolítása mellett a projekt célja olyan elegyes erdők létrehozása, amelyek az adott tájegységekhez illeszkednek. A beavatkozások hosszú távon megakadályozzák az inváziós fajok újbóli térhódítását, miközben javítják a természeti környezet állapotát. A nemzeti park munkatársai végzik majd a területkezelési feladatokat, biztosítva a hatékony munkavégzést és a kitűzött célok elérését. És a kellő szakmai hátteret. Hiszen enélkül mit sem érne a ráfordítás. 

Magyarország természetvédelme ismét új lendületet kap a KEHOP Plusz Programtól: a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 3,7 milliárd forintot fordíthat újabb fejlesztésekre. Ám ne feledjük, hogy e Magyarországnak járó pénzeket jó ideig blokkolta Brüsszel. Az európai uniós „álzöld” politika a hazai natúrán bosszulta meg hazánkkal szembeni ellenérzéseit. Bizonyítva, hogy a természet színe számukra csak propagandakellék.