Turistacsalogató Dél‑Alföld

Réti cankó repül a partközelben. Mocsári teknőspár incselkedik a moszatszigeten. Barátréce ácsorog a csatorna gátján. Fedett kilátóról nézünk szerteszét, a mórahalmi nézőpontról a túloldali Domaszék felé. Nyári ludak, kicsik és nagyok libbennek a sekélyesben. A bivalyok most nem csatangolhatnak szabadon a járvány miatt. Csárda, parkoló, játszótér: itt állunk, nézzük a munkálatokat. Krnács György vezet minket. A nemzeti park tájegységvezetőjével félkész akácfa padozatú alkotmányon megyünk a szikestó közepéig. Egyedülálló látványosság fogad minket. Oldalról nádazott, lucfenyő deszkafolyosó rejti az élővilágot fürkésző embert, ha teljesen elkészül az új határ menti fejlesztés. 

A mórahalmi Nagyszéksós-tó ökoturisztikai fejlesztése elnevezésű projekt a tervek szerint 2026 őszén készül el, tájékoztat Rácz András. A természetvédelemért felelős államtitkár a projektindító rendezvényen arról szól, hogy országosan tizenháromezer őshonos állatot birtokol az állami természetvédelem. Ezzel génmegőrzési feladatot is ellát. Emellett a nemzeti parkok – zöldbarát módon – legeltetéssel tartják rendben területeiket. Ezt nevezi a szakma természetvédelmi kezelésnek. Az Agrárminisztérium képviselőjeként arról is beszámol, hogy lesz itt látványkarám a bivalyoknak, s látogatóközpont. 

Ez utóbbi kiállítástervezése és jövőbeli megvalósítása jó terepismerettel rendelkező környékbeliek munkája. Játékos formában törekszik szemléletformálásra. Kedvcsináló e tájék tanösvényeihez. Mindezeken túl a korszerű élmény nélkülözhetetlen eleme a mozgókép. Háromszázhatvan fokos videóterem várja majd a látogatókat: izgalmas természetfilmmel csalogatva az ide térőt. S tanyaterepasztal helyezi el térben a helyszínt. 

Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vezetője előadásában a várossal folytatott együttműködésüket példaértékűnek nevezi. A tó, mondja, fontos szerepet tölt be a környék vizes élőhelyei között. Pezsgő, színes madárvilág jellemzi immár Mórahalmot. Mindenkit megnyugtat, hogy a szikes tavak időszakos kiszáradása természetes dolog, ez nem veszélyezteti e vállalkozás jövőjét. A Dél-alföldi régióba kalauzol, a Körös-éri tájvédelmi körzetet mutatja majd be a nagyközönségnek. 

Oda, ahol a Nagyszéksós-tó kékje, a Csodarét zöldje színezi a Felső-Bácska táját. Az Ásotthalmi láprét, bizony, kiérdemli e mágikus nevet. Tavasszal gazdagon virágzik itt a hazánkban fokozottan védett pókbangó. Vörösesbarna foltokat fest elénk. Akad belőle. Ahogy a fátyolos nőszirom is erre bontogatja bájait. Körbenézünk. Magyar jellegű vidék, fizimiskára is. Béke és nyugalom. Emberi szemmel nézve. Pedig talpunk alatt növények, állatok és gombák küzdenek egymással a fennmaradásért. Őshonos faj védi birtokát az idegen invázióval szemben. 

A mezőn át nézzük az eget. A láthatáron alig túl: a trianoni határ. Ahol letapossák a földeket. Azok, akik nagyon messziről jöttek. Lábunk alatt, az avarban halk kis háború folyik a létezők között. Vajon meglátjuk-e a veszélyt, ami a kerítés mentén előttünk zajlik? Ha nem, az avarok sorsára jutunk.