Kép: A kemence mellett a világításra szolgáló fokla áll
Tojást oroz a tetőn settenkedő nyest, a róka pedig kakast visz a szájában, miközben az ólba bújt rémült tyúkok csőrtátva keservesen kárálnak. A félsötétben állva nézett jelenet nem az udvaron játszódik a szemünk láttára, hanem egy 1928-ban épült istállóspajtában. Merthogy az „Éjszaka hangjai kiállítás” izgalmaiba nézünk. A trianoni ország sarkantyúján, az őrségi Pityerszeren, a szalafői népi építészet jellegzetes emlékei között sétálva kalauzol bennünket Németh Csaba, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság első embere.
Kástu előtt állunk, mondja a direktor, ebben az önálló kamraépületben tartották az élelmiszert a helyiek. De még – érdekes módon – az iratokat is. Majd a terület – minden bizonnyal – legősibb lakóháztípusába pillantunk be. A füstösházban kis faalkotmány, fokla áll, amolyan fáklya. Ezzel világítottak, tudjuk meg kísérőnktől. Nagy kemence mellé rakták, mely fűtésre, főzésre is szolgált. Ez a hajlék, mint a múzeum összes darabja, fából készült. A nagypajtát deszkákból emelték a régi világ emberei. Nem csak a széna tárolására használták, egyfajta közösségi tér volt hajdanán. Ünnepségek, lakodalmak egykori helyszíneként őrzi a múltat. A zöld állami intézmény szépen felújította, azóta gondosan vigyázza a jövőnek.
A természetvédelem nem csak értékmegőrzés, hanem közösségépítő és gazdaságélénkítő eszköz úgyszintén lehet, különösen olyan térségekben, ahol a természet közelsége a legnagyobb kincs – mondta Rácz András Őriszentpéteren. Ezért, folytatta a természetvédelemért felelős államtitkár, a nemzeti kormány továbbra is támogatja a nemzeti park igazgatóságok munkáját, hogy a jövő nemzedékei megismerhessék hazánk kiemelkedő természeti örökségét. Az Agrárminisztérium bejelentését a most kezdődő új beruházásokról a trianoni határ szélén hallgattuk. Fenyvesekkel tarkított tájban, ahol lassan a tölgyesekre cseréli a tűlevelűt a klímaváltozás.
A fejlesztés célja a biológiai sokféleség védelme és az élőhelyek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának erősítése – mondta Rácz András, a szakminisztérium képviseletében. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság hét projektje 4,3 milliárd forint támogatásban részesül. Ez összeg jóvoltából együttesen több mint ezeregyszáz hektáron javítják a természeti értékek megőrzésének feltételeit. A most induló, százhuszonnyolc hektárt érintő beruházás négy helyszínen valósul meg. Ezek közül kiemelkedik a Kerca-patak természetes mederalakulatainak helyreállítása, ahol a víz kis- és középvizes időszakban újra a természetes mederbe kerülhet. Valamint a Gyöngyös-patak mentén kialakuló lassú áramlású, sekély vizű élőhelyek rekonstrukciója, amelyek eddig hiányoztak a térség ökológiai palettájáról.
Az államtitkár tudatta, hogy az országos program keretében a tíz hazai nemzeti park igazgatóságnál összesen ötvenkilenc cselekvési terv válik majd valóra, amelyek éveken keresztül javítják majd hazánk természeti környezetének állapotát. A zöld Magyarország eszméjének jegyében.