Föld alatt, fekete járatokban
Kép: Az Aggteleki-karszt egyik legjelentősebb üregrendszereként tartják számon a Vass Imre-barlangot

Felföld. Gömör–Szepesi-érchegység. Tájföldrajzi, földtani és történeti egysége: a Gömör–Tornai-karszt. Természet adta csodáit itt dédelgeti a Nagy-Baradla. Trianoni határon innen és túl. Az Aggteleki-barlang ásványi birodalmának minden ága. Folyosói és termei. Erről szóló összejövetelnek adott otthont Edelényben a víz ölelte kastélysziget. Főnemesi falak között ünnepelt a Veress Balázs vezette negyvenéves Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. Arra emlékezett, hogy kétszáz évszázada, 1825-ben a Baradla-barlang akkori végpontját, a Vaskaput megbontva jutott tovább Vass Imre (1795–1863) földmérő a barlang addig ismeretlen, mintegy négy és fél kilométer hosszú főági szakaszába.
Székely Kinga előadásában Vass Imre nélkülözésektől terhes nehéz sorsáról beszélt. Beszámolt kutatási eredményeiről, melyeket az Agrárminisztérium támogatásával új műben összegzett. A „Vass Imre” című kötetet ez alkalommal vehették kézbe először a téma iránt érdeklődők. Ebből idézek: „A barlang keletkezését és hidrológiáját teljesen az utókor tudományos felfogásának megfelelően írta le. Úttörő volt, és hazájának szépségeit fürkésző magyar hazafi” – írta a kötet előszavában Rácz András. A természetvédelemért felelős államtitkár így fogalmazott: „Ez a belső meggyőződés vezette úttalan utakra. Föld alá, fekete járatokba, mély zugokba. Sötétbe rejtett titkokra vetve fénypászmát. Micsoda barlangkomplementer: szűkös tér, tágas ismeret. E végpontokat kötötte össze feltáró munkájával. Térképbe írta a natúránk csodáit. A hajdani Gömör vármegye cseppkőcsodáit, víz vájta meszes folyóvölgyeit, karsztos kamráit.”
A rendezvényen arról is szólt az agrártárca képviselője, hogy immár harminc esztendeje, 1995. december 6-án kapta meg a barlangrendszer az UNESCO világörökségi címet. Ezt olyan helyszínek nyerik el, melyek kulturális vagy természeti szempontból egyedülálló értéket képviselnek. Védelmüket szolgálja a Világörökség Program. A helyszín azért egyedülálló, mert viszonylag kis területen sokféle barlangtípus van jelen, a klasszikus hideg vizes barlangoktól kezdve a függőleges aknabarlangokon keresztül a hidrotermális barlangokig. Történelmi és kulturális jelentőségük is igen komoly: több mint harminc barlangban találták már meg őskori kultúrák nyomait.
A huszonegyedik században a „betű” mellé „képet” is csatolni kell. Azazhogy: mozgóképet. A tudomány-népszerűsítés, természetvédelmi bemutatás és zöldüzenet így érhet célba. Ezért is volt fontos, hogy az eseményen bemutatták a Mélység vándora című filmet, amely a kétszáz évvel ezelőtti felfedezésnek a történetét mondja el korszerű formában, kosztümös jelenetekkel tarkítva.
A konferencia záróakkordja a Vaskapunál csendült fel, barlangászfejlámpák fényénél. A nemzeti park rangban második embere, a Baradla című, frissen megjelent könyv szerzője, Gruber Péter koszorút helyezett el Vass Imre emlékére. Hármas jubileum alkalmával. Élettelen értékeink érdekében.